Egy éve kezdődött az aterotrombózis következményeinek széles körű feltárását célzó nemzetközi vizsgálat, amely 35 országban 4000 vizsgáló hellyel 65 000 magas kockázatú  beteget regisztrál és értékeli az összegyűlt adatokat. A vizsgálat Magyarországon 70 vizsgálóhelyen közel 1000 beteget érint, a részt vevő orvosok több mint fele belgyógyász. 

A kiinduló epidemiológiai adatok szerint:

       - A 40 éves korban várható élettartam Magyarországon a legalacsonyabb. Egy 45 éves férfi Magyarországon 8,5 évvel rövidebb ideig él, mint svájci kortársa.

        -1999 óta 100 000 lakosra vonatkoztatva évi 8%-os csökkenés tapasztalható a keringési rendszer okozta halálozási mutatókban.

A vizsgálatok 2005-ben fejeződnek be, de a félidő már számos új, eddig teljes körűen nem elemzett újdonsággal szolgál.

Az aterotrombózis kockázata a magyar betegek esetében megállapítható, hogy Magyarországon a betegek elhanyagolt magas vérnyomása és koleszterinszintje miatt következik be legnagyobb valószínűséggel az aterotrombózis okozta bármelyik súlyos életét veszélyeztető esemény.

Az aterotrombózis olyan egységes orvostudományi elméletet és gyakorlatot képvisel, amely vallja, hogy a szív, az agy és a végtagi károsodások egy része az érrendszer elváltozásaira vezethető vissza. Az elváltozások kóros formája az aterotrombózis, amely érelmeszesedéssel kezdődik, azaz a nagy és a közepes érfalakon zsírból, rost- és ásványi anyagokból lerakódások alakulnak ki. Mindez csökkenti az erek rugalmasságát, szűkíti átmérőjét. Ha az említett lerakódások leválnak, bekerülnek a véráramba és elzárhatják az útját, attól függően, hogy hol keletkezik az elzáródás, beszélhetünk szívinfarktusról, szélütésről vagy végtagi trombózisról. Magyarországon évente egy városnyi ember - 60 000 ember - hal meg aterotrombózis következtében.

Az aterotrombózis - miután az egész érrendszerre kiterjedő betegség, azt eredményezi, hogy az érintett betegek többségénél legalább kétféle következmény fordul elő. Az eddigi vizsgálatok szerint a szívinfarktusos beteget hamarabb veszélyezteti a szélütés, mint egy következő szívinfarktus, míg a szélütéses betegek többsége 4 éven belül egy szívinfarktusra számíthat. Ez az un. keresztkockázat.

A REACH-vizsgálat - amelyet a Sanofi-Aventis szponzorál -, az első globális, a korábbi epidemiológiai felméréseknél szélesebb körű prospektív vizsgálat, amely kifejezetten a szív-és érrendszeri veszélyeztetettség szempontjából méri fel a lakosságot. Arra is keresi a választ, hogy az aterotrombózis következtében a három fő betegség milyen gyakran fordul elő, hány esetben okoz halált. A REACH-vizsgálat az atherothrombosis keresztkockázatát középpontba helyezi és pontosítja a következő eseményt előre jelző tényezőket. Összehasonlítja a különböző kezelési stratégiák hatékonyságát a magas kockázati csoportba sorolt betegeknél. A halmozottan magas kockázati tényezők esetén külön értékeli abból a szempontból is, hogy a beteg szenved-e magas vérnyomásban, cukorbetegségben és magas-e a koleszterinszintje és dohányzik-e. A vizsgálat igyekszik fényt deríteni, hogy csökkenthető-e az aterotrombózis kialakulása után a súlyos események (infarktus, szélütés, végtagi trombózis) bekövetkezésének valószínűsége.

Az első adatok súlyos népegészségügyi helyzetre hívják fel a figyelmet: a REACH Regiszterbe beválasztott betegek 94%-nál nemcsak a rizikótényezők álltak fenn, hanem már az atherothrombosis valamelyik tünete jelentkezett is már. A kedvezőtlen egészségügyi paraméterek ellenére a betegek kisebb része kapja meg a szükséges kezelést, mint a REACH Regiszterben részt vevő országokban általában.

Vizsgálja az alkalmazott terápiákat és számba veszi a modern, hatékony kezelés által elérhető kockázatcsökkenés mértékét. Ma már Magyarországon is elérhető olyan gyógyszer - idén az Év Gyógyszere címet nyerte el -, amely nagy mértékben csökkenti a keresztkockázat következményeit. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy számos kiváltó ok általunk befolyásolható. Ha sikerülne a dohányzásról lemondani, az elhízást megakadályozni, a magas vérnyomást hatékonyan kezelni, a koleszterinszintet a megadott értékek alatt tartani, jelentősen javulna a magyar állampolgárok életkilátása. Ha sikerül gyökeres életmódváltozást elérni, e rizikótényezőket minimalizálni, 7 évvel hosszabbodhatna meg az érintettek átlagos életkora.