A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat a nagy nyálmirigyek duzzanata, ízületi fájdalom vagy gyulladás, a bőr, a tüdő, a perifériás idegek, esetleg a vese érintettsége is. Kezeletlen esetben a nyálmirigyek sorvadása is bekövetkezhet.
Az orvosi kezelés mellett a betegség a mindennapok során is odafigyelést igényel. Dr. Smajda Zsuzsanna immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegek gyakran a szűnni nem akaró szemtünetek miatt fordulnak először orvoshoz: égő, szúró, vörös szemek, idegentestérzés mellett gyakori panasz még a szájszárazság is. Az orvosi diagnózis után felírt készítmények enyhítik a panaszokat, a gyógyszerek szedése mellett azonban fontos a betegséggel járó nyálkahártya-szárazság kezelésére a mindennapok során is ügyelni, ellenkező esetben a betegnek még több kellemetlenséggel kell megküzdenie.
A szemeket borító vékony könnyréteg feladata nemcsak a nedvesség fenntartása, de segítségével biztosítható a szaruhártya oxigén- és tápanyagellátása, valamint a bekerülő idegentestek eltávolítása is. A könnyfilm az első védelmi vonalat képezi a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, mivel hiánya nemcsak komfortérzetünket csökkenti, de számos egészségügyi probléma kockázatát is növeli. Fertőzések esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel igyekeznének megszabadulni a kórokozóktól és a kórokozókkal fertőzött sejtektől, így a betegség velejárója a különböző fertőzésekre való hajlam fokozódása is. Jellegzetes panasz, hogy a könnytermelés csökkenésével a betegeknél gyakrabban alakul ki szembetegség, az orr- és szájnyálkahártya szárazsága pedig a légúti fertőzések kockázatát növeli.
A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden századik embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. A betegség rendszerint lassú lefolyású, a tünetek akár évek alatt, egymást viszonylag nagyobb időbeli eltéréssel követően is megjelenhetnek. A betegek hullámzóan jelentkező panaszokról számolnak be, ennek oka, hogy a tünetek bizonyos időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. Lényeges, hogy az orvosi vizsgálat a betegség fellángolásának, a tünetek erősödésének idején történjen – hívja fel a figyelmet az Immunközpont főorvosa. Ilyenkor immunserológiai vérvizsgálat, illetve a könnytermelést és a nyálmirigy működését vizsgáló diagnosztikai módszerek segítik a diagnózist. A kezelés elsődleges célja a gyulladásos folyamatok mérséklése. A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás nagyrészt kivédhető, és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.
A gyógyszeres kezelés mellett javasolt a szemszárazság enyhítésére a rendszeres műkönnyhasználat. Érdemes több termékkel is kísérletezni, egyénfüggő, hogy kinél melyik készítmény válik be. Az orrnyálkahártya szárazságának enyhítésére hasznos lehet az A-vitaminos olaj használata. Ha túl száraz a szobalevegő, érdemes párásító készüléket beszerezni, vagy a szobában teregetni, ez is segíthet enyhíteni a tüneteket. A torokkaparás, szájszárazság szintén gyakori panasz, cukormentes rágógumik és torokpasztillák vagy nyálpótló használata segíthetnek csökkenteni a tüneteket. A legalapvetőbb, amiről pedig hajlamosak vagyunk elfeledkezni, az a rendszeres ivás. Tiszta, szénsavmentes ásványvíz, naponta legalább 2 liter szükséges a belső hidratáláshoz.
