Közösségi feladatunk a szezon meghosszabbítása, erről ültünk össze egyeztetni a helyiekkel, az önkormányzattal, a vendéglátósokkal, a szállásadókkal és a borászkollégákkal. Azt látjuk, hogy sokan Somogy megyét sem kezelik a helyén – jó lenne, ha ezen is tudnánk változtatni. A hozzánk látogatók a Balatonon kívül kevés más értékünket ismerik, ezeket kell jobban hangsúlyoznunk és megismertetnünk velük. Persze az öt évvel ezelőttihez képest már jobb a helyzet, most ott tartunk, hogy a vendégek szeretnének itt kikapcsolódni, a mi feladatunk pedig az, hogy feltárjuk nekik a kincseinket.
Hűvösebb időben az igali és a csisztapusztai termálfürdő is ideális program. Jó célpont kiránduláskor a kereki vár, Szemes felett a pálos kegyhely, és Rádon az Árpád-kori romtemplom is. Ha szép kilátást keresünk, akkor a boglári Kápolna-dombot érdemes megmászni, és szinte kötelező a Gömbkilátó is, kalandparkkal, bobpályával. És még nem említettem Zamárdit, Fonyódot, itt is olyan kilátók vannak, ahonnan páratlan a panoráma. Szerintem a Balaton legszebb kikötője a balatonföldvári, ráadásul még hajózási múzeumot is találnak kilátóval együtt az érdeklődők. A szóládi pincesort sem szabad kihagyni, bár lehet, hogy az a legegyszerűbb, ha az ember kisétál a Balaton-partra vagy a Kishegyre, szerintem ennél többet kevés hely adhat. Aki kalandra vágyik, annak ott a Somogyi-dombság, akár kerékpárral, de túrázva is csoda, ilyenkor ősszel fantasztikus gombalelőhelyekkel, vadakkal. Lehet, hogy nem magasak a dombjaink, de azért bőven tartogatnak kihívásokat. Gyönyörű ez a vidék, csak ki kell menni, és fel kell fedezni! A helyi termékeknek még fel kell zárkózni a borok mellé, de biztató vállalkozások vannak húsban, sajtban és dióban is.
Borbás Marcsi fogalmazott úgy, hogy nincsenek vad tengereink és bérceink, viszont lágyan ringatózó Balatonunk és dombjaink vannak, megnyugszik az, aki hozzánk jön. Úgy gondolom, ez hatványozottan igaz ránk, a Dél-Balatonra.
A borok a pincében jól vannak, köszönik szépen. A vörösborok alapkénezése folyik most, a fehérboroknál pedig elkezdtük a szűrést. Komoly rajnaik alakulnak, idén a chardonnay is teltebb, zamatgazdagabb lesz, mint tavaly. Szépen halad a kékfrankos is, lement benne az almasav, nagyon tetszik. Lassan eldől, mely tételek kerülnek fahordóba. Nagy dilemma a tradicionális pezsgőnk, kevés a tapasztalatunk még ezen a téren. Kérdés, hogy degorzsáljunk-e nyolc hónap seprőn tartás után belőle. Mindenesetre azt tervezzük, hogy a márciusi pezsgőkóstolón biztosan bemutatjuk a közönségnek.
Megvolt az első közös borvidéki kóstoló is, ahol most az illatos fajtákat hasonlítottuk össze. Hasznosnak bizonyult, és jó volt tapasztalni, hogy minden egyes bor technológiailag hibátlan. Beüzemeltük az új címkézőt is, végre minden úgy működik a palackozóban, ahogy elterveztük, tökéletesen mutatnak az új címkék a palackokon.
