A kutatók az agytorna célját a "kognitív tartalék" kifejezéssel foglalják össze - ez alatt nagy vonalakban az olyan szellemi erőforrások megszerzését és folyamatos fejlesztését értik, mint a képzettség, a műveltség és a szókincs.
Az ember nem születik kognitív tartalékokkal - hangsúlyozza Yaakov Stern, a New York-i Columbia Egyetem kutatója. Ez olyasmi, amit fejleszteni, módosítani lehet. Véleményével Yaakov Stern nincs egyedül: az Egyesült Államokban számtalan ingyenes kurzust tartanak, hogy a különféle lehetőségekről informálják az érintetteket.
Hatalmas az érdeklődés az iránt, hogyan lehet elérni, hogy az ember nyolcvanéves korában is szellemi ereje birtokában maradjon - tette hozzá Elizabeth Edgerly, a projekt vezetője.
Az agyban mintegy százmilliárd agysejt gondoskodik az oxigén-ellátásról, s az egészséges agyban az idegsejtek élemedett korban is növekednek és kapcsolatokat alkotnak. Ezt azonban jelentősen befolyásolja, mennyire képzett egy személy. A kevésbé képzett emberek esetében a tanulmányok szerint kétszer akkora az Alzheimer kialakulásának a veszélye, mint az akadémikusok körében. Ráadásul aki az alacsony iskolázottsága mellett szellemi kihívással nem járó munkát végez, háromszor-négyszer nagyobb eséllyel kénytelen szembesülni a betegség veszélyével.
Ugyanakkor még idős korban is lehet a betegség alakulását befolyásolni. A szervezet reagál a kihívásokra - a szellemet ugyanúgy, ahogy a testet, az izmokat, edzeni lehet. Az agyról készült felvételek bebizonyítják: azon emberek esetében, akiknek az agyát szokatlan kihívás elé állítják, újabb és újabb ideg-kapcsolatok keletkeznek.
Edgerly éppen ezért azt tanácsolja, hogy rejtvények, sakk vagy idegen nyelv tanulása által tréningezzük az agyunkat. A tanulmány szerint fontos a szociális szempont is. Ahelyett, hogy esténként otthon tévézik valaki, inkább más emberek társaságát keresse. Ugyanakkor a krónikus stressz és az állandó gondok jelentősen növelik a megbetegedés kialakulásának esélyét.
Elhalt Alzheimer-kóros betegek agyának vizsgálatai bebizonyították: az ilyen emberek agysejtjeiben kevesebb elágazás, kapcsolódási pont található. Ennek következményeképpen pedig az ilyen agy hajlamosabb a demenciára.
A mozgás is nagyban hozzájárul a hatékony megelőzéshez. Azon seniorok, akik középkorúként testileg-szellemileg kevésbé voltak aktívak, mintegy háromszor nagyobb eséllyel kénytelenek szembenézni a betegséggel. A túlsúly szintén növeli a rizikót - erre az eredményre jutott legalábbis egy svéd kutatócsoport.
S végül az étrend is jelentős mértékben befolyásolja a betegség alakulását. A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzést célzó diétához hasonló étrend ajánlatos az Alzheimer elleni harcban is. Legfőképpen az omega-3-zsírsavakban gazdag halételek fogyasztása javallott. Egészségesek az E és C vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek is. Emellett a B-vitamin és a folsavak - ezekben a gabonafélék gazdagok - is fontosak a szellemi egészség megtartásához.
A fentiek természetesen nem garantálják, hogy aki betartja e szabályokat, nem lesz Alzheimer-kóros. Ugyanakkor az bizonyos, hogy aki a fent taglalt életmódszabályok betartásával él, annak ez mindenképpen előnyére válik majd...
