Magyarország mindkét nemzetközi szervezet tagjaként az elsők között írta alá a WHO Dohányzás Ellenőrzési Keret Egyezményét és fogadta el az Unió ajánlásait. Ennek ellenére több éves elmaradással, a mai napig nem tettünk eleget az ajánlásoknak. Az Országgyűlés elé beterjesztett, a zárt közterületi dohányzást tiltó jogszabály módosítás megszavazásával a magyar Országgyűlés többéves adósságát egyenlíti ki a magyar lakossággal, a lakosság egészségvédelmével szemben. Ez a szigorítás a dohányzásnak a különböző vendéglátó ipari egységekben, munkahelyeken, oktatási és egészségügyi intézményekben való tiltásán túl egyéb a dohányzást, a dohányáruk kereskedelmét, promócióját szabályozó intézkedéseket is tartalmaz. A jogszabálynak a beterjesztett tartalommal történő megszavazásával Magyarország ma már nem lenne úttörő, de legalább felzárkóznánk azokhoz az országokhoz, ahol már sikeresen bevezették ezeket az intézkedéseket. Nagymértékben rombolná a magyar országgyűlés tekintélyét hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt az, ha a beterjesztést követően nem szavaznák meg azt a honatyák, vagy olyan módosításokat fogadnának el, amelyek nyomán a jogszabály hatástalanná válna!

A dohányzás korlátozása a nemdohányzók védelmén túl, a passzív dohányzás visszaszorítása mellett elsősorban éppen a dohányzók érdekét védi. Álságos dolog azt állítani – amellyel egyre gyakrabban találkozhattunk a médiumokban az utóbbi napokban -, hogy a dohányzás korlátozásával a magyar lakosság harmadát kitevő dohányzó honfitársaink ellen cselekednénk. Éppen ellenkezőleg, a jogszabály már rövid távon is éppen a dohányzók egészségét védi a legerőteljesebben. A nemdohányzók ugyanis többnyire elkerülik azokat a zárt közterületeket, éttermeket, szórakozóhelyeket, ahol vágni lehet a füstöt, s ezzel komoly egészség károsodásnak tennék ki magukat. Ezzel szemben a dohányzók itt még az önmagában is ártalmas napi cigaretta adagjuk füstjénél is több káros anyagot szívnak be. A dohányzást az éttermekben és más vendéglátó ipari egységekben korábban totálisan megtiltó országokban már egy év elteltével 10-17 százalékkal csökkent az akut szívizom infarktussal kórházba került betegek száma, csökkent a halálozás és mindennek a költségterhei is jelentős mértékben, euro és dollár tízmilliókat jelentően csökkentek. Ismerve a hazai epidemiológiai helyzetet a dohányzás beterjesztett korlátozása már 2012-ben megközelítően ezerrel csökkenthetné a szívizom infarktus esetek számát mintegy két-két és fél milliárd forint megtakarítást is eredményezve az egészségügyi kasszának. Hosszabb, egy évtizedes távon a megtakarítás ennek a többszöröse lehet, hiszen a szív és érrendszeri halálozások és az idült légzőszervi ártalmak harmadával csökkennének. A megbetegedések, a kórházi kezelések csökkenése rövid és hosszabb távon is elsősorban a dohányosoknál jelenik meg! A korlátozás erős motivációt jelent a dohányzás abbahagyására is! A szigorítás tehát nem a dohányzók ellen történik, hanem a nem dohányzókkal együtt éppen a dohányosok érdekeit védi!

Írország, Anglia, Skócia, Olaszország, Franciaország, Szlovénia, Horvátország, Törökország, Szerbia, Észtország, Uruguay, Új-Zéland, az USA 28 tagállama további államokkal együtt már bevezette a magyar törvényhozás elé aktuálisan beterjesztett jogszabályi szigorításokat. Ezek az országok nem ellenségei saját polgáraiknak és gazdaságuknak. Sehol nem tapasztalták azt a bevétel kiesést az adózás terén, amit az elmúlt napokban a vendéglátóipar és a háttérben meghúzódó dohányipar prognosztizál Magyarországon! Volt olyan ország, ahol az éttermek forgalmának az átmeneti visszaesését tapasztalták ugyan, de ez néhány hónap alatt kiegyenlítődött azzal, hogy kicserélődött a vendégkör. Azok a nemdohányzók jelentek meg nagyobb számban, akiket korábban a dohányfüst távol tartott. Mindezek alapján minden alapot nélkülöznek azok a félelmek, amelyek horribilis mértékű adókieséstől féltik a magyar államkasszát a szigorítás nyomán.
Ugyanakkor éppen a dohányipar mesterkedései miatt valóban csökkenhet a dohánytermékek forgalmazásából származó adóbevétel ebben az évben, függetlenül a jogszabályi szigorítás bevezetésétől. Ebben az évben a legnépszerűbb cigaretták tekintetében mintegy nyolcvan forintos mértékben csökkentették az árat. Ez dobozonként negyven forintos kiesést jelenthet az államnak. Számíthatunk arra, hogy a dohányipar hajlamos lesz arra, hogy ezt a kiesést is a jogszabály következményeként kommentálja. Ez az árcsökkentés ellentétes a nemzetközi árak alakításával. Magyarországon a cigaretta ára jóval alacsonyabb a nyugat európai országokban, az USA-ban érvényes áraknál, annak kb. 50-60 százaléka. A nemzetközi tapasztalat éppen azt sugallja, hogy a dohányzás hatékony visszaszorítása érdekében az egyik leghatékonyabb eszköz a dohánytermékek árának az emelése.

Magyarországon a felnőttek harmada, a fiatal felnőtt nők közel fele dohányzik ennek minden káros következményével. Egy 2007 évi felmérés szerint Magyarország az uniós országok között a 22. helyen szerepelt a dohányzás visszaszorítását eredményező átfogó intézkedések tekintetében. Ez a helyzet az elmúlt években csak rosszabbodott. A dohányzást megfelelő mértékben korlátozó jogszabály elfogadásával, a zárt közterületi dohányzás teljes körű tiltásával végre egy hatékony eszköz kerülhet a birtokunkba. Ne hagyjuk, hogy az emberek ellenére a profitját féltő dohányipar és az általuk félrevezetett vendéglátóipar megtorpedózza ezt a minket az európai normákhoz is közelebb hozó törvénymódosítást!

2011 március 6-án.


Dr Kovács Gábor
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke