Magyarországon évente 1 700 000 doboz kezdő tápszer fogy
alig 90 000 szülés mellett.
- A Szoptatásért Magyar Egyesület több mint 600 ilyen kódex-sértést regisztrált felmérésében, amelyet 2005 első felében végzett a Phare ACCESS program támogatásával.
Magyarországon a csecsemőknek mindössze egyharmada kap kizárólag anyatejet hathónapos koráig, holott évek óta köztudott és a gyermekorvosok által is hangoztatott tény, hogy ebben az életkorban a babának nincsen szüksége semmilyen más élelmiszerre, még vízre sem, tápanyag- és folyadékszükségletét tökéletesen kielégíti az anyatej. Az anyatej a csecsemő természetes és optimális tápláléka életének első hónapjaiban: rugalmasan igazodik a baba szükségleteihez, tökéletesen emészthető, ráadásul számtalan összetevője segíti a baba immunrendszerét, és felvértezi későbbi betegségek, pl. cukorbaj vagy az elhízás ellen. A cégek marketingtevékenysége mégis arra irányul, hogy az édesanyák minél hamarabb megkezdjék a csecsemők mesterséges táplálását.
A Szoptatásért Magyar Egyesület felmérése azt vizsgálta, hogy a tápszer- és bébiételgyártók és -forgalmazók milyen módszerekkel próbálják ezt elérni. Az egyesület által kiképzett felmérők kismamákkal készítettek interjúiból kiderült, hogy már szülés után a kórházban az első babacsomaggal megkapják a "beetető" tápszer- és babatea-mintákat, vagy a cégek által szponzorált táplálási tanácsadó füzetkéket. A gyermekorvosi, védőnői várótermeket sokszor díszítik a tápszercégek logójával díszített plakátok, a bevásárlóközpontokban, drogériákban figyelemfelkeltő kihelyezéssel, különleges engedményekkel, kuponos akciókkal próbálnak kedvet csinálni a vásárláshoz. Az egészségügyi rendszerben dolgozó orvosokat, ápolónőket céges ajándékokkal, konferenciák támogatásával próbálják megnyerni, a nekik címzett tájékoztató anyagok nem korlátozódnak a tudományos és tényszerű tájékoztatásra, és nem a szoptatás elsődlegességét hangsúlyozzák, amint az a Kódex alapján elvárható lenne. A termékek cimkéi és az óriásplakátokon vagy az interneten megjelenő reklámszövegek azt sugallják, hogy a csecsemőnek azzal tesznek legjobbat szülei, ha ilyen vagy olyan babatejet, bébiételt, teát vagy babavizet vesznek.
A tények
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából megállapítható, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből Magyarországon 2003-ban az OEP több mint 2 milliárd forintot költött tápszertámogatásra, és 2004-ben sem csökkent ez az összeg. A vásárlók, ezenfelül évente 1,2 milliárd forintot hagytak a pénztárnál tápszervásárláskor. Az évente elfogyasztott tápszermennyiség (az OEP-támogatással vásárolt tápszerekre vonatkozóan) 1 700 000 doboz, s mindez évi alig 90 000 szülés mellett! Ráadásul ezek az adatok nem az összes létező csecsemőtápszerre vonatkoznak, hanem csupán a forgalomnak arra a töredékére, amely az OEP nyilvántartásában szerepel, vagyis a receptre felírt tápszerekre. Ide tartoznak tehát a kezdő tápszerek, a hipoallergén tápszerek egyéves korig és az úgynevezett gyógy-tápszerek, amelyeket azoknak a csecsemőknek írnak fel, akik nem fogyaszthatnak normál vagy hipoallergén tápszert. Ebben a hatalmas összegben tehát nem foglaltatik benne a követő tápszerre és babatejre kiadott pénz, s nincs benne annak a kezdő tápszernek az ára sem, amelyet teljes áron, recept nélkül vásárolnak meg a gyógyszertárakban.
A szülés után hazánkban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval meghaladja az EU átlagát (60%). A mesterségesen táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg. Bár a tendencia emelkedik, mégis döbbenetes az a tény, hogy 2004-ben a hat hónapig kizárólagosan szoptatott babák aránya még mindig csak 36% volt.
"Különösen kritikus a kérdés, ha abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, hogy valójában ki szenvedi meg leginkább a tájékozottság hiányát: természetesen a csecsemő. A csecsemő, akinek bizonyítottan a legjobb táplálék az anyatej, és aki nem képes érdekeit minimálisan sem érvényesíteni. A tápszer- és bébiételgyártók és -forgalmazók ezt az érdekérvényesítési képtelenséget és a mama (részben általuk gerjesztett) félelmeit váltják készpénzre. Tevékenységük ezért szinte minden civilizált államban komoly ellenőrzés alá esik, amelynek kiindulási alapja egy WHO ajánlás: Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe" - mondta W. Ungváry Renáta, A Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke.
A kiadások mértéke, az eladott tápszer mennyisége és a szoptatási szaktanácsadók tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy sokkal több csecsemő kap tápszert anyatej helyett, mint amennyi valójában rászorulna. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a tápszeren felnövő csecsemők a későbbiekben jóval gyakrabban szorulnak egészségügyi ellátásra, mint a szoptatott gyermekek, még visszásabb a helyzet.
Lábjegyzet
A WHO és az UNICEF 1981-ben elfogadta az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének szabályozását. Az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 118 ország (közte Magyarország) is ratifikálta. Az ajánlás a szoptatás mindenkori védelmét és népszerűsítését irányozza elő, egyúttal megfelelő korlátok közé igyekszik terelni a tápszer- és bébiétel, valamint a szoptatást gátló vagy hátráltató termékek (pl. cumi, cumisüveg) népszerűsítését, kommunikációját. A világ 24 országában a Kódex ajánlásait már törvénybe iktatták, 52 további országban - így hazánkban is -, pedig részlegesen kodifikálták. A nem kodifikált rendelkezéseket a világon mindenhol önkéntesen betartandó irányelvként kezelik.
Magyarország negyed évszázaddal ezelőtt elfogadta és aláírta a Kódexet, és ezzel ígéretet tett arra, hogy javaslatai előbb-utóbb a hazai törvényekben is megjelennek. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy a Kódex ajánlásai kizárólag a kezdő tápszerekkel kapcsolatban érvényesülnek, a követő tápszerek, babatejek, cumik, cumisüvegek népszerűsítését semmi sem szabályozza. Ugyanez mondható el azokról a bébiételekről, -italokról és tejpépekről is, amelyek fogyasztását már hat hónapos kor előtt ajánlja a gyártó, illetve a forgalmazó (ez ugyanis azt jelenti, hogy anyatej-helyettesítőnek minősülnek, hiszen hat hónapos kor előtt kizárólagos szoptatást ajánl az Egészségügyi Világszervezet).
A Szoptatásért Magyar EgyesületA Szoptatásért Magyar Egyesület közel tíz éves múltra tekinthet vissza a szoptatás támogatásában, az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő, tájékoztató, oktató munkában. Fő célunk, hogy elősegítsük a csecsemők hat hónapos korig tartó kizárólagos és igény szerinti szoptatását, valamint a szoptatás folytatását igény szerint egyéves koron túl is. Tagjaink orvosok, védőnők, laktációs szaktanácsadók, pszichológusok, szoptatást segítő csoportok vezetői és tagjai, és számos érdeklődő, aki egyetért céljainkkal, és aktívan támogatni kívánja munkánkat.
