A sztóma (anus praeternaturalis) felhelyezése lehet átmeneti vagy végleges, és az alapbetegség jellegéből adódóan készülhet a vékony- és a vastagbélszakaszon is. A vékonybélen általában akkor hoznak létre sztómát (ez az ileosztóma), ha valamely betegség, például colitis ulcerosa miatt a vastagbél teljes hosszát el kell távolítani.

Milyen betegségek esetén van szükség sztóma kialakítására?

Elsősorban az olyan vastagbél- és végbélrákok esetén, amikor a tumor a végbél záróizomzatához túl közel (kevesebb, mint 2 cm-re) helyezkedik el, vagy azt is érinti. Ilyen esetben a daganatot nem lehet biztonságosan eltávolítani, csak akkor, ha a záróizom is áldozatául esik a műtétnek.

A gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), bélelzáródás, familiáris colonpolipózis, diverticulitis, valamint a beleket is érintő, azokon áthatoló hasi sérülések esetén is gyakran sor kerül sztóma kialakítására.

Nagyon fontos a sztóma optimális helyének megfelelő kiválasztása. Nem jó, ha a nyílás túl közel van a köldökhöz, a bordákhoz, a lágyékhajlatokhoz, régi műtéti hegekhez, viszont elengedhetetlen, hogy úgy helyezkedjen el, hogy az a beteg számára jól látható és hozzáférhető legyen, mert csak így tudja azt megfelelően ápolni, tisztán tartani!

Élet sztómát viselő betegként

A műtétet követő napokban speciálisan képzett úgynevezett "sztómás nővérek" segítenek a betegnek elsajátítani a sztóma kezelését, cseréjét (a túl gyakori csere feleslegesen irritálja a bőrt), tisztántartását, a használt zsák eldobásának, a nyílás körüli szőrzet eltávolításának és a bőr megfigyelésének a módját -hogy az nincs-e begyulladva.

Tájékoztatják a pácienst a legmegfelelőbb bőrápoló szerek, krémek használatáról, a sportolási lehetőségekről, arról, hogy uszodai használatra léteznek vízálló zsákok, valamint, hogy bizonyos mozdulatok (pl. az emelés) kerülendők.

Léteznek sztóma-klubok is - Magyarországon is több helyen -, ahol a sztómát viselő betegek rendszeresen találkozhatnak egymással, megbeszélhetik nehézségeiket, tanácsokat adhatnak egymásnak, és segítséget kérhetnek szakemberektől is. Azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy egy ilyen helyzetben a családtagok és a barátok azok, akik figyelmességükkel, tapintatukkal a legtöbbet segíthetnek!

A sztóma megfelelő gondozása azért nagyon fontos, mert a nyíláson keresztül ürülő béltartalom könnyen bőrirritációt okoz, mely fertőzések és fekély létrejöttét segíti elő. Természetesen a székletürítés rendszeressége és a széklet állaga eltér a korábban megszokottól.

Vékonybél-nyílás (ileosztóma) esetén a fő étkezést - leggyakrabban a vacsorát - követően 3-4 órával kell a széklet jelentkezésére számítani, mely hígabb és nagyobb volumenű, mint a végbélen keresztül ürített bélsár. 
Vastagbél-nyílás (colosztóma) esetében leggyakrabban a reggelit követően számíhatunk nagy mennyiségű székletre, azonban nagy egyéni eltérések vannak. Pár hónap elteltével szinte mindenkinél kialakul egy napi ritmus, rendszeresség, melyhez tud igazodni.

A nyílásra felhelyezhető zsák szénszűrőt tartalmaz, mely a kellemetlen szagokat nagyrészt elnyeli, azonban ajánlatos a tojás és a hal fogyasztását kerülnie a betegeknek, mielőtt közösségbe mennek. Mindenki leginkább saját maga tudja kikísérletezni, hogy milyen ételek fogyasztása okozza a legkevesebb panaszt, és mik azok, amiket kerülnie érdemes (például szénsavas italok, sör). Ajánlatos több folyadékot és sót fogyasztani az átlagosnál, főleg ileosztóma esetén.

A cikk befejezése: http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=13&menu=betegseg&news_id=1701&cim=A-sztoma