A sí és a snowboard azonban nem veszélytelen sport, különösen, ha valaki egy évben egyszer hódol ennek a szenvedélynek. A comb és a vádli, valamint a hát izmait veszik leginkább igénybe, emellett a hirtelen, gyors irányváltások a térdet is jelentősen terhelik még gyakorlott síelők esetében is.
A balesetek elkerülése érdekében nem szabad sajnálni az időt a bemelegítésre, leginkább a nyújtásra. Edzők azt tanácsolják, hogy minden izomcsoportot kétszer tegyünk ki a feszülésnek. Felváltva végezzük jobb és bal oldali tagjaink nyújtását, miközben az ellenoldali izmokat is felélesztjük. Az izmok felkészítését érdemes már az utazás előtt megkezdeni: nyolc hétig, legalább heti egyszeri konditerem már sokat segíthet.
Régebben főleg az idősebbek választották a sífutást, napjainkban azonban újból divat, és a fiatalabb korosztály is boldogan vág neki ennek a sportnak, különösen, mivel ehhez Magyarországon is könnyebben találunk alkalmas pályát, ha végre beköszönt a hószezon.
Egy amerikai orvos, Kenneth H. Cooper szerint a sífutás a legjobb kardioedzés, és ez alkalmas leginkább az egészség megőrzésére. Valamennyi izomcsoportot megmozgatja, fokozza a vérkeringést, erősíti az idegrendszert, főleg a klasszikus stílusú, amely diagonálban végzett mozgásra épül. Az ízületeket azonban kíméli ez a sport. Talán ezért is használják gyakran különböző sportágak versenyzői állóképességük fejlesztésére a vékony és hosszú léceken végzett mozgást.
A sífutáshoz hasonló mozgást jelentő nordic walking – amely néhány éve még csak a sífutók nyári edzéséül szolgált – is egyre divatosabb, s mivel a hóban éppúgy végezhető, mint „szárazon”, a síparadicsomok közelében lévő wellness-szállodák programajánlatai között is szinte kivétel nélkül megtaláljuk a szervezett túrát. Ez a mozgás – a sífutáshoz hasonlóan – a négy végtag összerendezett mozgását igényli: két bottal aktív váll- és karmunkával végzett gyaloglás.
Talán a korcsolya a legkönnyebben elérhető szabadban, jó levegőn végezhető téli sport. Szemben a sífutással vagy a nordic walkinggal, amely néhány alkalom után elsajátítható mozgásforma, erre nem mondják, hogy „idősebbek is elkezdhetik”. Ha viszont valaki egyszer megtanulta, csakúgy, mint a biciklizést, nem felejti el. A korcsolyamozgás a comb és a vádli izmait, valamint a farizmokat tornáztatja.
Akár a többi tiszta, hideg levegőn végzett mozgás, a korcsolya élettani hatása is fontos: fokozza a stresszel szembeni ellenálló képességet, serkenti a vérkeringést, segíti a légzőrendszer és az immunrendszer működését, valamint számos krónikus betegség, például az asztma rehabilitációjában is hasznosnak bizonyult már. Munka után lehet, hogy érdemesebb a jégpálya felé kanyarodni, és nem fittnessteremben oldani a napi fáradtságot.
Forrás: Piac&Profit Magazin 2011.decemberi száma
