A tetoválás egyidős az emberiséggel, a tatto őseinek a polinéz népeket tekintjük. A Húsvét szigeteken élő őslakosok hullámokra emlékeztető ábrákat varrattak testükre. A férfiak egész testükre tetováltatták, amely törzsi hovatartozást, rangot is kifejezhetett. A nőknél a derékminták terjedtek el. A teljes testet betakaró tetoválások már rég eltűntek, de kisebb szimbólumok, minták a mai napig keresettek a szigeteken. Európában ez a művészet Amerika felfedezésével vált ismertté és divatossá. Kolumbusz követei a burgonyán és a dohányon kívül a tetoválás alapjait is a kontinensre szálították. Ma már egyre nagyobb a tagsága a tetoválás híveinek, akik versenyeket, bemutatókat, fesztiválokat szerveznek. Egyedi stílusok fejlődtek ki.
Tetoválással különböző mintákat és szimbólumokat varrathatunk testünkre. Az eljárás tartósságát annak köszönhetjük, hogy festékanyagot juttatnak a bőr legmélyebb rétegébe. Az így készült mű akár életünk végéig is testünkön maradhat. Tehát, nem mindegy, hogy ki milyen választott mintával éli le életét. A mai választék határa a csillagos ég, de olyan formát válasszunk, amely egyéniségünkhöz a leginkább megfelelő. A művészek mindent a testre festenek legyen az nonfiguratív, vagy színes, történelmi személyiség, vagy egy kedvelt zenész, esetleg a vezető focicsapat. Extrém esetekben családtagok, apukák, anyukák, gyerekek is a bőrre kerülhetnek. Az első képszerű tetoválások 1751 és 1765 között jelentek meg.
A hölgyek a lágyabb, nőiesebb mintákat kedvelik, például a nonfiguratív mintákat, kínai írásjeleket, horoszkópok jegyeket, de a virágminták a lepkék, a macskák is előfordulnak a testen, a derékon, a bokán, a mell fölött, a lapockán, és a bikini vonalnál is. A férfiak inkább az erő szimbólumait kedvelik, és sárkányt, halálfejet, démoni figurákat, oroszlánokat vagy tigrist varratnak a karra, hátra, lábra.
Milyen jelentéstöbblettel rendelkeznek a legkedveltebb szimbólumok?
Az oroszlán: minden kultúrkörben megjelenik, az uralkodó, a király jelképe. Méltóságot parancsoló sörényével a Nap szimbólumaként emlegetik.
A sas: az erő, és a bűnök közül a gőg szimbóluma. A görög mitológiában Zeusz szent állata, amely vérengző fenevad formájában Prométheusz máját eszi szüntelenül nap nap után... Itt tehát a sas bűntetőként, kegyetlen állatként tűnik fel. A köztársaság korában, Rómában a légiók jelvénye volt. ("... Minden légiónak egy sast, egyetlen se legyen sas nélkül.")
A virág: a szépség, a szerelem, a múlandóság jelképe. A romantika korában a lélek szimbólumaként jellemezték. A virágok színe is jelentőséggel bír. A vörös a felkelő nap, a szenvedélyek, a fehér a tisztaság és az ártatlanság jelképe. A rózsa a vágy, az élet, a teljesség szimbóluma.
A pillangó: az átváltozás jelképe. Jellemzője, hogy a fényhez és a lánghoz vonzódik, ezért az önpusztítást is jelképezi. Hallhatatlansággal a kínai kultúrában kapcsolják össze. Japánban a gésák jelképe volt.
A macska: Egyiptomban szent állatként tisztelték, mert Básztet (termékenység) Istennőjéről azt tartották, hogy macska képében jelenik meg, ezért a védelem és az anyaság jelképe lett. A nyugati kultúrákban, kecses mozgásával, villogó szemével az erotikához kapcsolják.
A jin és a jang: a kínai kultúrában a világ rendjének szimbóluma. A kölcsönhatást szimbolizálja. A két jel együtt jelenik meg. Ha a jin a hegy árnyékos része, akkor a jang a napos oldalát képezi. Ha a Jin az ősvíz, a női ösztönös természet, akkor a jang a fény és a racionalizmus.
Azok, akik kedvet kaptak a tetováláshoz, az árán kívül - a mű nagysága és színe szabja meg - arról se feledkezzünk meg, hogy a nagyobb rajzok több alkalom után készülnek csak el. A legolcsóbb és legkisebb tetoválás kb. 5000 forint. A minta helyét is fontolja meg, mert a területtől függően, a fájdalom foka is másként jelentkezik. Ahol sok az idegvégződés és vékonyabb a bőr, vagy a csontosabb részeken is fokozottabb a fájdalom. Holcz Ferenc tetováló elmondása alapján a csípő és a kar belső része a legfájdalmasabb. A hölgyek előszeretettel tetováltatják a vállat és a bokát, a férfiaknál a vádli és a kar is gyakori.
Ha végső voksunkat a tetoválás mellett tettük le, akkor nézzük meg a szalont, és az ott uralkodó tisztaságot, a lehető legkritikusabb szemmel. A higiénia nagyon fontos, mert számos betegséget összeszedhetünk szépülés közben... Ha a hely megfelelő, a művész és munkahelye steril, akkor az ábra kiválasztása után a tetováló, első lépésként lefertőtleníti a kezelendő bőrfelületet. A szőrös testtájakról eltávolítja a nem kívánatos szőrt. A kiválasztott mintát egy speciális, steril tű segítségével rajzolják a bőrre.
Az elkészült tetoválást folkpakkal leragasztják, hogy a ruhatextil ne irritálja a megkínzott területet. A tetováláson (a tűvel mikro sérüléseket szerzünk) var képződik, amely pár nap után esik le. Ezután lehet még javítani a kész művön, például kontúrozással vagy színezéssel.
Otthoni ápolásra hasznos lehet, ha hámosító kenőcsöt szerzünk be. A gyógyszertárakban többfélét is ajánlanak. A napozásról, a szoláriumozásról, és a bőr hosszas áztatásáról a teljes gyógyulásig feledkezzünk meg.
Azok, akik, megunták a régi tetoválásukat, újíthatnak, a forma megváltoztatására számos lehetőség van. A testdíszek teljes eltüntetése már bonyolultabb feladat. Az egyik megoldás a lézeres eljárás vagy nagyobb területeknél plasztikáztatni lehet. Magyarországon 18 év felett bárki tetováltathat. E kor alatt, csak szülői engedéllyel. A tetoválók szerint, az ideális kor, az első tetoválásra a húszas évek eleje, mert ekkor már nem a buli kedvéért, nem a lendület hevében varratnak magura mintákat.
Vona Adrienn