Az idegrendszer és az agy az emberi szervezet legbonyolultabb struktúrái. Sokunkban nem tudatosul, hogy az étkezéssel mennyire befolyásoljuk működésüket. A táplálkozásról többnyire a gyomrunkra és a belünkre asszociálunk, holott a felszívódó anyagok némelyike elengedhetetlen a gondolkodás és idegeink működése szempontjából.

Az idegrendszer és az agy kiegyensúlyozott funkcionálásához nélkülözhetetlen a B-vitamin. Számos típusa közül a tiamin, a riboflavin és a niacin a legfontosabbak a szervezet számára. Lássunk egy kis áttekintést mind a három egészségünkben betöltött szerepéről, valamint hogy milyen táplálékok fogyasztása révén juthatunk hozzájuk!

A tiamin hiánya gátolja az idegrendszer hibátlan működéséhez szükséges aminosavak termelődését, valamint az agy számára fontos glükóz képződését. Ha a szervezet kénytelen hosszútávon nélkülözni, olyan problémák léphetnek fel, mint az ödéma, az izomgyengeség, de akár olyan agykárosodáshoz is vezethet, mint például a memória sérülése. Alkoholizmus vagy epilepszia kezelések során fokozottan fennáll a tiamin hiány veszélye.

Rengeteg tiamin van a gabonafélékben, mint például a búzában, a barna kenyérben, továbbá a barna rizsben, a borsóban, a babban valamint a lencsében. Húsok közül a máj tartalmazza belőle a legtöbbet, és általában a sertés hús.

A niacin hiány hosszútávon szintén az idegrendszer károsodásához vezethet. Ez olyan tünetekben nyilvánul meg, mint a gyengeség, a remegés és a depresszió. Szélsőséges esetekben a niacin hiány önkívületi állapothoz, elmezavarhoz és akár halálhoz is vezethet.

Ezt elkerülendő sok húst kell enni, és szintén ajánlott a gabonafélék fogyasztása, mint például a zabé. Ezen kívül niacinban gazdag még szintén a barna rizs, a búza és a kukorica. Érdekes, hogy Mexikóban sokkal ritkábbak a niacin hiányból eredő betegségek, mint például Dél-Afrikában. Ez annak tudható be, hogy a mexikóiak citromos vízbe áztatják a kukoricát, melyből a tortillát készítik, míg a dél-afrikaiak nem végzik el a procedúrát, mely során a zöldségben található aminosav könnyebben felszívhatóvá válik a szervezet számára.

A riboflavin hiánya főleg a gyerekeknél okoz problémát. Olyan tüneteket idézhet elő, mint a vérszegénység, az orr körüli kiütések, a száj kicserepedése valamint a nyelv megduzzadása, bepirosodása. Az emésztési zavarok, az anorexia valamint a krónikus alkoholizmus növelik a riboflavin hiány esélyét. A magzat fejlődése során van egy kritikus periódus, amikor ha az anya nem fogyaszt elegendő riboflavinban gazdag ételt, a születendő gyerek maradandó károsodást szenvedhet.

A legfontosabb riboflavin tartalmú étel a tej, a joghurt, a sajt, a tojás, a hal és szárnyas húsok, a brokkoli, a spenót, a spárga, a gabonafélék és így a kenyér.

Bár a riboflavin hiánya nem vezet közvetlenül idegrendszeri károsodáshoz, úgy, mint a timain és a niacin fogyasztásának mellőzése, a vérszegénység azonban közvetett módon hat az idegek működésére is. 

Szóval különösen feszített munkatempó esetén fontos odafigyelni, hogy ezekben az anyagokban ne szenvedjen hiányt a szervezetünk, Hiszen a test csak akkor tudja jól szolgálni a gazdáját, ha megadják neki, ami megilleti.

Forrás: http://www.health24.com/mind/Diet_and_your_mind/1284-1293,26691.asp