"A hat vizsgált országból négyben az élelmiszerek kalóriaértéke volt a vásárlók által leggyakrabban keresett információ annak eldöntéséhez, hogy az adott termék részét képezheti-e az egészséges étrendnek. A magyar fogyasztók is elsősorban a kalóriatartalom, valamint a szénhidrát- és fehérjetartalom alapján alkotnak véleményt, de fontos tényezőként veszik figyelembe, hogy az adott termék tartalmaz-e adalékanyagokat, mesterséges színezéket. ." - mondta dr. Simon Judit, a hazai vizsgálatot készítő Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének igazgatója. "A megkérdezett hazai fogyasztók több, mint fele jól ismeri a tápanyagok fogyasztásával kapcsolatos szakértői ajánlásokat, ugyanakkor néhány tévedés részben az informáltság hiányát mutatja, részben azt, hogy a fogyasztók hajlamosak túlzásokba esni azokkal az ételekkel kapcsolatban, amelyeket "elkerülendőnek" ítélnek. Az élelmiszerek sótartalmát csakúgy, mint a legtöbb európai fogyasztó, mi magyarok is gyakran figyelmen kívül hagyjuk." - tette hozzá a szakember.
Annak ellenére, hogy fogyasztói döntéseink során egyre inkább és egyre nagyobb mértékben választunk olyan termékeket, amelyek alappillérei lehetnek az egészséges étrendnek, az EUFIC felmérésének adatai szerint Európa szerte jellemző, hogy jelentősen alulbecsüljük a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget (energiát).
A svéd fogyasztóknak mindössze 28%-a, a lengyel fogyasztóknak pedig csak 11%-a jelölte meg helyesen a rövid séta során felhasznált kalóriamennyiséget. A válaszadók legfeljebb 46%-a adott helyes választ arra a kérdésre, hogy az átlagos felnőttnek naponta hány kalóriára van szüksége. A helyes kalória-felhasználás megítélésében a nők valamivel jobban teljesítettek, mint a férfiak. Ezen a területen, a francia férfiakkal együtt sajnos azonban a magyar nők is sereghajtók, mivel arra a kérdésre, hogy naponta mennyi kalóriát kell elfogyasztaniuk, mindössze mindkét csoport tagjainak 22-22%-a tudott helyes választ adni.
A TÉT Platform tagjai értékelik a tanulmány eredményét és igyekszenek a magyar fogyasztó által igényelt követelményeknek még jobban megfelelni és az INBÉ jelölést folyamatosan még több termékre kiterjeszteni. A Platform a tanulmány tanulságait és konzekvenciáit szakmai partnerekkel (OÉTI, OEI, MDOSZ, OFE, stb.) összegzi és értékeli annak érdekében, hogy a termékek összetételében és jelölésében is még inkább a magyar fogyasztó kiegyensúlyozott táplálkozását tudja szolgálni.
