Rohanó világunkban a vastagbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb halált okozó daganat. Előfordulása Európában, a fejlett nyugati típusú társadalmakban az elmúlt 30 évben folyamatosan emelkedik. Sajnos a nemzetközi, európai összehasonlításban a magyarországi helyzet elrettentő: a nők első, a férfiak második helyen állnak mind az előfordulási, mind a halálozási adatok tekintetében. Magyarországon a daganatok okozta halálozások között a vastag- és végbélrák nemtől függetlenül a második helyen áll, nemdohányzó társaink esetében pedig a leggyakoribb daganatos eredetű halálok. Hazánkban évente mintegy 9.000 új esetet ismernek fel, miközben szintúgy évente közel 5.000 esetben végződnek ezek a betegségek elhalálozással.
A vastag- és végbélrák szinte kivétel nélkül polipok talaján alakul ki. A vastagbél polip egy szemölcs-szerű növedék a bél belső ürege felé. Szövettanilag a polip többféle lehet, ez határozza meg a dagantos elfajulás kockázatát.. Sajnos a polipok tüneteket legtöbbször nem okoznak, így a beteg nem fordul orvoshoz, időszakos vérzés a betegek kevesebb, mint 5%-ában észlelhető csupán.
A vastagbélrákok 90%-a az 50. életév után alakul ki, és az életkor előrehaladtával gyakorisága folyamatosan nő. Európa-szerte az 50 évnél idősebbek kb. 30%-ában, az idősek 50%-ában fordulnak elő polipok, viszont a polipok kevesebb, mint 1%-ából alakul ki vastagbélrák.
Az egészséges vastagbél nyálkahártyából az életet veszélyeztető vastagbélrák soklépcsős folyamat során alakul ki, mely átlagosan 10 év alatt megy végbe. Fontos tudni, hogy e folyamat jellege, hosszúsága lehetővé teszi nemcsak a kialakult rák, hanem a megelőző állapotok időbeni felismerését is. Ha a folyamatot a megelőző állapotban tudjuk kimutatni, megfelelő beavatkozással a folyamat nem halad tovább, a rák nem alakul ki.
A vastagbélrák kialakulásának kockázatát mind örökletes, mind környezeti tényezők növelik. Az örökletes tényezők szerepét támasztja alá a tény, hogy minden negyedik beteg családjában már előfordult vastagbélrák. Néhány örökletes, ritka megbetegedés kiemelkedően növeli a rizikót, ugyanígy, a rizikófaktorok közé tartoznak a gyulladásos bélbetegségek (IBD), különösen a colitis ulcerosa. Az IBD 25 éves fennállása után a betegek 8-30%-ában lehet számítani vastagbélrák kialakulására.
A vastagbélrák kialakulásában alapvető jelentőséget tulajdonítanak a genetikai tényezőkön kívül a táplálkozási szokásoknak. Sajnos ebből a szempontból a magyar konyha és a fejlett nyugati típusú társadalmak étkezési szokásai sem kedvezőek. A magas kalóriatartalmú, húsban, állati zsírokban gazdag, rostszegény táplálkozás, az alkoholfogyasztás, dohányzás növeli a rizikót, csakúgy, mint az ezekkel összefüggő magas szérum koleszterinszint, szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás. Gyakrabban alakul ki a betegség a városi, jobb szociális körülmények között élő lakosok között.
A vastagbélráknak nincs korai megbízható jele. Tünetei sajnos már csak kifejlett, késői stádiumban jelentkeznek. Az orvosi könyvekben leírt legklasszikusabb tünetek: a véres széklet, a székelési szokások megváltozása, a váltakozó székrekedés és hasmenés. A cél a megelőzés, ill. a korai stádiumban történő felfedezés. Még a korán felfedezett stádiumban (I.) is 95% az 5 éves túlélés, súlyosan előrehaladott betegségben (IV. stádium) ez csupán 5 %. Magyarországon sajnos a vastagbélrákok harmadát csak akkor fedezik fel, amikor a daganat már teljes bélelzáródást okoz, ezért hazánkban a túlélés ennek megfelelően európai viszonylatban is megrendítően alacsony.
A vastag- és végbélrák a többi ráktól eltérően szűrővizsgálatra különösen alkalmas betegség, és elhúzódó kialakulása miatt többféle szűrési módszer is kínálkozik vizsgálatára. A vastagbélrák szűrésével kapcsolatban fontos pozitívum, hogy a rákmegelőző polip eltávolításával a rák kialakulása is megelőzhető, és nemcsak a már kialakult korai rákot diagnosztizálhatjuk.
Ha alkalmas szűrővizsgálaton vennének részt azok az egyének, akik bár tünetmentesek, de veszélyeztetettek és polipeltávolításra van szükségük, akkor a vastagbélrák okozta halálozás akár 90%-kal csökkenhetne.
Annak ellenére, hogy a vastagbélrák a szűréssel megelőzhető daganatok közé tartozik, a megelőzését célzó, államilag szervezett, tömeges szűrővizsgálati programok hazánkban jelenleg teljesen hiányoznak. A Magyarországon államilag finanszírozott, jelenleg bevezetés alatt álló vastag- és végbélrákszűrés a széklet vérmintateszteken alapul, melyek a már kialakult vérző daganat diagnosztizálására alkalmasak csupán.
Az ideális szűrőmódszer az, amelyik megtalálja a tünetmentes, nem kiemelt kockázatú középkorú lakosságban nemcsak a kialakult rákot, hanem azt is megmutatja, kik azok az, egészséges középkorú emberek (minden tizedik-harmincadik), akik vastagbelében már most ott van a tíz év múltán daganattá fajuló adenomás polip.
Mivel a vastagbél tükrözés elfogadottsága alacsony, és a reálisabban finanszírozható széklet-tesztek csak a már kialakult daganat kimutatására alkalmasak és a polipok észlelésében szenzitivitásuk csekély, a nagyvilágban mindenütt a CT kolonográfia került a vastagbélszűrés előterébe.
„Magyarországon 10 év alatt 50.000 olyan ember hal meg, aki megmenthető lett volna. A CT kolonográfia lehetővé teszi alacsony sugárdózis mellett is, hogy nagy érzékenységgel kimutassuk a rákot megelőző állapotot. Ezek eltávolítása életmentő: egy kisvárosnyi embert tudunk megtartani egészségben családjuk, barátaik és az egész ország számára, hiszen a vastagbélrák megelőzhető. – mondta el Dr Kollár Mihály, a Graphicol 3D vastagbél diagnosztikai központ szóvivője.
A CT kolonográfia során a vastagbelet nem kontrasztanyaggal, hanem levegővel, vagy széndioxiddal töltik fel, amely minimális kellemetlenséggel jár, ezért szűrőmódszerként ideális. A módszer leegyszerűsíti a hagyományos CT kolonográfiát, mivel a software az értékelő orvos segítségére van a gyanús elváltozások kiemelésével.A CT kolonográfia a kolonoszkópia pontosságával vetekszik a rákos elfajulás tekintetében leginkább kockázatos méretű polipok vonatkozásában.
A CT kolonográfia módszer lényege, hogy a vastagbelet tisztítása után, a végbélbe vezetett beöntőcsövön keresztül levegővel vagy széndioxiddal feltágítják, majd a hasi kismedencei területről CT felvételeket készítenek. Az ezekből származó adatokból a vastagbélről olyan háromdimenziós képeket, videókat nyernek, mint a valódi kolonoszkópia során. A CT adatokon azonban nemcsak az eltérés endoszkópos képe, hanem az elváltozások helye, környezethez való viszonya is jól látszik, és a bélen kívüli szervekről is kapnak információt.
A CT kolonográfia nagy előnye az endoszkóppal szemben, hogy alkalmas a vastagbélen kívül más hasi szervek megítélésére is. A leggyakoribb így talált eltérések meszesedések, vesekövek és ciszták, epekövek, májciszták, hasi ütőértágulatok, ortopédiai eltérések, jó vagy rosszindulatú daganatok.
A CT kolonográfia legfőbb előnye maga az eljárás mikéntje, mivel esetében nem kell behatolni a bél üregébe ahhoz, hogy felvétel készüljön róla. A speciális kiértékeléshez szükséges, a hagyományos CT adatfelvételhez hasonló vizsgálat akár 1-2 perc alatt elvégezhető és minimális kockázattal jár. Szűrő- és diagnosztikus módszerként is használható, a betegek számára vonzóbb, mint a tükrözés vagy a báriumos beöntéses röntgenvizsgálat, ugyanakkor egységes minőségbiztosítási rendszerrel ellenőrzött. A vastagbél legtávolabbi pontját is mindig eléri, és ha daganatot talál, annak kiterjedését is képes meghatározni.
