Életmód-alapú betegségek

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a civilizált világban a legnagyobb problémát jelentő betegségek többsége életmód-alapú. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében, az állapot romlásában. Kutatások alapján az alábbi betegségekben ebbe a csoportba tartozik a cukorbetegség, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Számos bizonyíték támasztja alá az életmód és ezen betegségek összefüggését.
- A magasvérnyomásos betegeknél egészséges étkezéssel a vérnyomás 3 hét alatt 11,4 Hgmm-rel csökkenthető.
- Emelkedett koleszterinszint mellett az egészséges táplálkozás 4 hét alatt 28,6 százalékkal képes csökkenteni a vér koleszterinszintjét, és 28,2 százalékkal a C-reaktív protein szintet. Az utóbbi fehérje mennyisége a vérben, a szervezetben lévő gyulladás mértékét jelzi. Az érelmeszesedés egyik azon betegségek közül, mely állandó és folyamatos gyulladással jár az erekben. A C-reaktív protein szintjének csökkenése tehát a gyulladás csökkenését jelenti. Az étkezés okozta koleszterin-szint csökkenés mértéke megegyezik a koleszterin-csökkentő gyógyszer által okozott mértékkel.
- Komplex életmódváltás (étkezés, mozgás, dohányzás abbahagyás, stressz-kezelés, pszichés támogatás) 5 éve alatt a szűkült koszorúerek relatív tágulását, a koszorúér-elzáródásból adódó szívproblémák gyakoriságának 60 százalékos csökkenését eredményezi.
 

Mi a különbség a hagyományos- és az életmód orvoslás közt?

- Mielőtt bárki azt gondolná, hogy az új, életmódot alapul vevő orvoslás éles ellentétben áll a nálunk megszokott, úgynevezett nyugati típusú gyógyítással, le kell szögeznünk, hogy a két terület szorosan együttműködik, hiszen a cél közös. – fejtegeti dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője.
Az eltérés főként a szemléletben, részben pedig a tartalomban keresendő. Hiszen amíg a nyugati orvoslás az egyedi kockázatokat kezeli, addig a másik módszer az életmódban kutatja a kiváltó okokat. Ebből adódik, hogy az első esetben gyakran csak rövid távú eredmények mutathatók fel, míg a másik hosszútávon gondolkozik. A nyugati kezelésekben sokkal jelentősebb szerepet kap a gyógyszer, mint az életmód orvoslásnál, bár szükség esetén itt is alkalmazható. Ezzel karöltve jár a mellékhatások gyakoriságának csökkenése is.
A döntő különbség azonban mégiscsak az, hogy míg a hagyományos gyógyításnál a beteg passzív szereplője a történetnek, az eredményességért elsősorban az orvos felel, aki azonban csak az adott betegség kiiktatására koncentrál, és csekély mértékben veszi figyelembe az életmódot, életkörülményeket, addig a lifestyle medicine esetében ez másképpen van. Itt a páciens aktív résztvevője a változásnak és vállalja, hogy akár jelentős változásokat is véghezvisz az életmódjában, amelyekért ő maga felel. Az orvos ilyenkor rendszerint nem is egyedül, hanem csapatban dolgozik, hogy a beteg mind fizikailag, mind szellemileg és lelkileg készen álljon arra az életmódváltásra, amely az alapbetegsége gyógyulásához és az életminősége javulásához vezet. A cél érdekében alkalmazható mozgásterápia, táplálkozás-terápia, stressz-menedzsment, relaxációs terápiák, életvitel terápia, káros szenvedélyekről való leszoktatás, szauna és wellness terápiák, pszichés támogatás.

forrás: www.oxygenmedical.hu