A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő humoristája, Karinthy Frigyes nevét hallva a közönség többnyire az Így írtok ti című humoros-szatirikus antológiára, a diákéletet leíró Tanár úr kéremre vagy más humoreszkekre, novellákra, karcolatokra és tárcákra asszociál. A szórakoztató humorista szerepébe zárt író azonban sokat szenvedett ettől a skatulyától. Élete utolsó éveiben két alkotása is a humoros műfajoktól való elszakadásra tett sikeres kísérletet. Az egyik az Üzenet a palackban című verseskötete, a másik a saját agyműtétjét feldolgozó Utazás a koponyám körül.

Halála után a sokkoló betegséget és műtétet leíró naplóregényből Latinovics közreműködésével hangjátékot készített a Petőfi Rádió. Az ily módon már egyszer feldolgozott mű azonban nem rég előkerült a Rádió irodalmi archívumából, és egy, az eddigi magyar irodalomban, zenében és vizuális kultúrában példa nélkül álló kísérlet alanya lett.

A hanganyag először DJ Naga, a magyar elektronikus zene egyik legrégebbi képviselője kezébe került. Addig kiadatlan dub, ambient és chill-out műfajú számait vegyítette össze a Latinovics előadásában hallható történettel.

Az irodalmi kánonban helyet foglaló mű "modernizálása" azonban ezzel még nem ért véget. A Naga kezéből kikerült hanganyag a magyar party-kultúra legjelesebb VJ-parkja, a Cinetrip kezébe került, ahol is hét különböző VJ-csoport alkotta meg az elektronikus zenéhez dukáló vizuális matériát. Az elektro-partykból ismert vetítések a történethez és a zenéhez igazodva alkotják meg egy irodalmi műalkotás vizuális "vetületét".

Az így létrejött hang-zene-kép egység egy kategorizálhatatlan műfajú alkotást teremt. Az ingerkomplexum csak a regény műtétről szóló részét dolgozza fel, így a felbontott koponyájú, de gondolkodó ember állapotát írja körül hang és kép formájában. A mű tulajdonképpen egy asszociáció-halmaz. A hangok és a digitális technikákkal készült képsorok az alkotók történet által megmozgatott fantáziáját tárják a néző-hallgató elé. Az irodalmi élményt fordítják le a zene és a vizuális művészet nyelvére.

Egy költő és egy színész óriás koprodukciója nagy fa egy maroknyi fiatal underground művész fejszéjének, de a stáb végül is jól szerepelt a kísérletben. Egy-két résztől eltekintve sikerült összhangot teremteniük a három művészeti ágazat között. Együttműködésük érdekében mind a háromnak le kellet mondania a teljesség igényéről: a néző-hallgató fantáziájáról. Egy ilyen összetett inger-halmaz a befogadónak nem enged értelmezési teret külön a zene, a kép és a hang terén, a hármat csak együtt, egymáshoz való viszonyukban mérheti fel. De pont ennek a kölcsönhatásnak a befogadása kárpótolja a néző-hallgatót a hagyományos zenei, irodalmi és vizuális értelmezés lehetőségének hiányáért.

A hallás és látás mellett egy pillanatra a szaglás érzékszervét is megpedzi a zenés-képes-hangoskönyv: az operáció alatt az író egyik hallucinációja, hogy egy krizantén nyílik a műtőasztal alatt, melynek elárasztja az illata. "De hisz a krizanténnak nincs is szaga!" - kiált fel. Szaga nincs, csak képe, de egy pillanatra osztozva a szerző hallucinációjában a befogadó próbál agyából előkaparni egy virágillat emléket. Az érzékek egymásba olvadnak.

Elgondolkodtató, hogy a technika segítségével milyen új művészeti élményformák szülhetnek a következő években, évtizedekben. Az utazás a koponyám körül DVD ismeretében nem tűnik teljesen utópikusnak az az elgondolás, hogy nem sokára lehet, hogy lesz olyan művészeti forma, ami egyszerre nyújt vizuális-, audio-, taktilis- és aromaélményt.