Mi is a krízis?

Olyan élethelyzet, ami nehézséget jelent, elkerülni nem lehet, és a rendelkezésre álló eszközeinkkel sem bírjuk megoldani. Minden krízis egy lehetőség arra, hogy továbbfejlődjünk, hogy személyiségünk megerősödjön, és új utakon kalandozzon. Sokat mondó, hogy a görög szó jelentése is "fordulat".

Nézzük csak, hogy is eshetünk neki egy-egy megoldásra váró feladatnak.

Tarsolyunkban tarthatunk néhány megküzdési stratégiát, ami csak ránk jellemző, s vészhelyzetben elsőként ezeket mozgósítjuk. Ha cselekvően, és nem passzívan viszonyulunk a kialakult helyzethez, akkor többféle megoldást választhatunk:

1.  Szembe fordulás

Aki ezt a stratégiát választja, az egyből támadásba lendül, nem totojázik, hanem konfrontálódik a nehéz helyzettel, emberekkel vagy feladatokkal. Csak azért sem teszi azt, amit elvárnának tőle, amolyan oroszlán-típus, aki ennek ellenére inkább a "csökönyös" és elborult agyú címkéket kapja meg környezetétől.

 2. Cselekvő helyzetváltoztatás

Vannak, akik krízis idején úgy érzik, ki kell szakadniuk valahogy a nehéz élethelyzetből: ilyenkor új dolgokba kezdenek (utazás, lakásrendezés, munkahelyváltás,), s ezzel vergődnek át a nehézségeken.

Meggyőződésem, hogy a gyakori lakás -partner vagy munkahely változtatás mögött sokszor kríziseket lehet sejteni, amit aztán előfordul, hogy továbbhurcolunk a következő munkahelyre, lakásba vagy partnerkapcsolatba is.

 3. Altruizmus

A bajban lévő maga mögött hagyja nehézségeit, és a hozzá hasonlókon igyekszik segíteni.  Ha például megözvegyül, akkor csoportot szervez özvegyeknek, hogy a közös élethelyzetben egymás segítségére lehessenek.

Veszélye azonban ennek a stratégiának is van: a másokkal való foglalatosság elfedheti saját gondjait, s nem küzd meg velük.

 4. Kompenzálás

Nehéz élethelyzetben felkutathatjuk a bennünk lévő erőtartalékot, ezeket mozgósítva képesek lehetünk hatékonyan dolgozni, cselekedni az élet egyéb területein. Az itt megszerzett sikerek pedig erőt adhatnak az eredeti probléma megoldására is.

Tipikus példája a magánéleti krízisek idején a karrierjével és munkájával foglalatoskodó ember, akinek az itteni sikerei talán segítségére siethetnek.

5. Bízni valakiben

 A nehéz helyzetben, a tehetetlen embert látva valaki segítő kezet nyújt (barát, család, orvos, pap stb.), s mintegy gyógyszerként hatva emelhet ki bennünket a krízisből.

Mindezek a stratégiák azonban, fontos kihangsúlyozni, csak a cselekvő emberre jellemzőek. Sokunk azonnal leblokkol, s hosszú időre belefagy a krízishelyzetbe.

Innen pedig gyakran egyszerűbbnek tűnik a gödör mélyítése, mint a kifelé vezető út megtalálása.