A kutatás tudományos választ ad arra a régi kérdésre, hogy miért betegszik meg sokkal több ember a hideg téli hónapokban influenzában, írták a szerzők. "Amikor alacsony az abszolút páratartalom, mint az influenza szempontjából csúcsnak számító januárban és februárban, úgy tűnik, a vírus hosszabb ideig él és megnő a fertőződési arány" - olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent cikkben.
Az "abszolút" páratartalom a levegőben található vízgőz aktuális mennyiségének mérőszáma, a hőmérséklettől függetlenül. Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy hidegebb, szárazabb időben magasabb az influenza terjedési aránya, így összefüggés van az influenza terjedése és a "relatív" páratartalom között, amely a levegő vízgőzzel való telítettségét méri a hőmérséklet függvényében.
Azonban az Oregoni Állami Egyetem légkörkutatója, Jeffrey Shaman által vezetett tudóscsoport újra megvizsgálta az előző kísérletek anyagait és azt találta, hogy a "relatív" páratartalom mindössze a terjedés 12 százalékáért és a vírus túlélésének 36 százalékáért felelős, vagyis hogy meddig marad életben levegőben a vírus.
"Az oregoni kutatók ezután újból megvizsgálták a különböző adatokat az abszolút páratartalom szempontjából és drámai emelkedést tapasztaltak mind a terjedés (12 helyett 50 százalék), mind a túlélés (36 százalék helyett 90 százalék) tekintetében" - áll a tanulmányban. "Az ország egyes területein egy jellemző nyári napon akár négyszer annyi vízgőz is lehet a levegőben, mint egy jellemző téli napon - ez a különbség a szobában és a szabadban is fennáll" - mondta el Shaman, a cikk vezető szerzője. "Ezzel egybevág, hogy az influenzajárványok típusosan télen törnek ki, amikor az alacsony abszolút páratartalom elősegíti az influenzavírus túlélését és terjedését."
