A magas vérnyomás szerte a világon népbetegségnek számít, és az ebből adódó szövődmények – mint például a szívinfarktus és a stroke - mindenhol vezető haláloknak számítanak. Éppen ezért a betegség rizikófaktorait folyamatosan kutatják, hogy közelebb kerüljenek a kezeléséhez és megelőzéséhez.
Friss tanulmányok szerint nőknél ilyen kockázati tényező a nem-szteroid gyulladáscsökkentők rendszeresen használata. Így ha gyakran kell alkalmaznunk ilyeneket, érdemes megmérnünk a vérnyomásunkat, mert lehet, hogy a kelleténél magasabb értékeket fogunk kapni.
A veszélyt feltáró kutatás vezetője szerint ez idáig nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a non-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) valóban megemelik a vérnyomást, viszont a kimutatások szerint gyakrabban fordul elő hipertónia azok körében, akik rendszeresen hasonló készítményeket használnak. A kutatás során fiatalabb és idősebb nőket is vizsgáltak, majd kérdőíves kikérdezéssel NSAID, illetve aszpirin és egyéb fájdalomcsillapítók fogyasztására kérdeztek. Kiderült, hogy az idősebb, non-szteroid készítményeket szedőknél gyakrabban alakult ki hipertónia, míg – több tanulmány eredményével ellentétben - az aszpirin egyáltalán nem befolyásolta a vérnyomást. Azt viszont nem árt hozzátenni, hogy az aszpirinből az esetek zömében csak 75–100 mg-ot szednek a betegek, elsősorban vérrögök megelőzősére, így talán ez is magyarázza azt, hogy kevésbé befolyásolja a vérnyomást.
De hogy miért is növelik meg ezek a szerek a vérnyomásértékeket? Bár nincs rá még konkrét bizonyíték, de a tudósok szerint csökkentik az erek rugalmasságát és a vérnyomás normalizálásáért felelős anyagok termelődését, ráadásul a vesére is káros hatással vannak. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája szerint az úgynevezett prosztaglandin-szintézist is befolyásolják, és az érösszehúzó prosztaglandinok felé billentik el az egyensúlyt, az érelernyesztőkhöz képest ezek kerülnek túlsúlyba.
Azt azonban nem tudni, hogy miért nem alakul ki magas vérnyomás minden rendszeres fájdalomcsillapító-szedőnél, de valószínű, hogy egyéb kockázati tényezők - például genetika, mozgáshiány, túlzott sófogyasztás - is szerepet játszanak a folyamatban. Dr. Kapocsi Judit szerint érdemes megemlíteni, hogy a calcium csatorna gátló szerek vérnyomáscsökkentő hatását nem vagy csak nagyon kevéssé befolyásolják a non-szteroidok.
Ha kialakult a hipertónia, akkor az szerencsére gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással normalizálható, viszont ebben az esetben jól válasszuk meg, hogy milyen fájdalomcsillapítót használunk! Mint látható, vannak olyan készítmények, amelyek befolyásolhatják a vérnyomáscsökkentő hatékonyságát, így ha valaki valamilyen okból kénytelen rendszeresen non-szteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszereket szedni, érdemes gyakrabban ellenőriztetnie a vérnyomását, akár 24 órás vérnyomásmérővel, hogy még idejében közbe lehessen lépni! (Forrás: Trombózisközpont)
