A pihentető álom a felnőtt szervezet számára is elengedhetetlen, hiszen a kimerültség előbb-utóbb figyelemzavarhoz, ingerültséghez, türelmetlenséghez és rossz döntésekhez vezet, ahogyan a szervezet egyre inkább energiahiányos állapotba kerül. Az ellazulás ugyanolyan fontos az egészség és a harmonikus tudati működés szempontjából, mint az evés vagy a testmozgás. Mégis, sokan panaszkodnak álmatlanságra: van, aki nagyon nehezen merül álomba, míg mások hajnalban ébrednek, vagy az éjszaka során többször is.

Megfigyelések szerint kétszer annyi nő küzd a jelenséggel, mint ahány férfi. Még a hagyományos orvostudomány is egyetért azzal a megállapítással, hogy az alvási problémák elsősorban pszichés okokra vezethetők vissza, szervi probléma ritkán áll a jelenség hátterében. Igaz, súlyos esetekben az agy vérellátási nehézségei okozhatnak alvászavarokat, ennél azonban sokkal gyakrabban a mindennapok túlpörgetett életvitele, a megoldatlan problémák sokasága vagy szorongás áll a kellemetlen jelenség hátterében.

Átmeneti alvászavarokat nem érdemes gyógyszerrel kezelni, különösen, hogy a nyugtató tartalmú tablettákhoz könnyen hozzászokik a szervezet. A népi gyógyászat számos más megoldást ismer. A mák, a galagonya, a golgotavirág nyugtatják a központi idegrendszert, jótékonyan hatnak a szívműködésre. Ugyancsak altató hatású a citromfű, a levendula és a macskagyökér. Ezek nem túl nagy mennyiségben bármikor alkalmazhatók tabletta vagy tea formájában, valamint gyógynövényes párnák is készülnek a növényekből, szakemberek elsősorban a levendulát és a komlót ajánlják töltetként. A sör a benne lévő komlónak köszönhetően szintén altató hatású, és az a meleg mézes tej is. Ez utóbbi elsősorban a hozzá társított képzet miatt lehet jótékony: a langyos, édes nedű a gyerekkort idézi. Segíti a nyugodt alvást a rendszeres testmozgás is, ugyanígy a lefekvés előtt végzett – nem megerőltető – gyakorlatok.

A késő esti „tartalmas” vacsora sem vezet nyugodt éjszakához. Az alvás ugyanis nemcsak fizikailag pihenteti testet, hanem az életfunkciók is lassabbak lesznek. Az emésztés és a sejtek anyagcsere-folyamatai mérséklődnek, így a lefekvés előtt fogyasztott tápanyagok extraterhelést jelentenek az emésztőrendszernek. Ezért van az, hogy egy kiadós és nehéz vacsora után reggel éhesen és fáradtan ébredünk.

Túlóra hajnalban

Túlpörgetett világunkban gyakran kevésnek érezzük a nap huszonnégy óráját, hogy a munkánkat elvégezzük. A problémát sokan úgy próbálják orvosolni, hogy megnyújtják az ébren töltött órákat. Ez azonban hosszú távon veszélyes lehet, és ugyanúgy súlyos kialvatlansághoz vezethet, mint az alvászavar. Sajnos, az egész heti „virrasztás” hétvégén sem hozható be: a szervezet működésére már egynapi éjszakázás is negatívan hathat. Ha mégis muszáj „túlórázni”, inkább a hajnali kelést ajánlják kutatók. Az alvás során ugyanis két fázis váltakozik. Az igazán pihentető, az úgynevezett mélyalvás, inkább az éjfél előtti órákat jellemzi (nem véletlen, hogy egy tanulmány szerint fiatal felnőtt- és középkorban a teljes alvásidő mindössze 5 százalékára csökken ez az idő). Este kilenctől hajnali háromig aludni pihentetőbb lehet, mint éjféltől reggel nyolcig.

Halálos alváshiány

Tanulmányok már kimutatták, hogy a virrasztás az érzékelés zavaraival és hízással járhat. Egyes kutatók szerint többnapos alvásmegvonás esetén az intelligencia annyira kimerül, hogy az ember tulajdonképpen elveszíti józan kapcsolatát a külvilággal, és nem tudja megkülönböztetni az éber állapotot az álomképszerű hallucinációktól vagy a tudatalattiból feltörő fóbiáktól. Az egyébként átlagosan két-három évig élő patkányok mindössze öt hétig képesek élni, ha megfosztják őket a gyors szemmozgású úgynevezett REM alvásszakasztól, és csupán két-három hétig, ha egyáltalán nem aludhatnak.

A minőség is számít

Az éjszakai pihenés minőségét befolyásolja az ágybetét és a tőle nem elválasztható ágyrács. A gerincoszlop melletti izomkötegek a statikus és sokszor helytelen testtartás következtében – főként álló-, ülőmunka vagy a sok tanulás miatt – folyamatosan feszülnek, végül gerincbántalmakhoz vezetnek. A test súlyát, a kort és a fekvési szokásokat figyelembe véve megválasztott ágybetét megelőzi a gerincproblémákat, de a meglévő betegségeknek is hatásos kiegészítő gyógymódja lehet. Ezzel szemben a rossz kialakítású ágyon képtelen pihenni, ellazulni az izomzat, ezért a szervezet akkor sem fog tudni regenerálódni, ha amúgy alvásidőben nincs hiány.

A cikk a Piac & Profit magazin 2011 áprilisi számának NHD mellékletében jelent meg.