Kik a veszélyeztetettek?
Kissé leegyszerűsítve azt kell tudni a perifériás artériás betegségről (PAD-ról), hogy a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Leggyakrabban a láb artériáit érinti a betegség, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. Éppen ezért a PAD szempontjából mindenki veszélyeztetettnek számít, aki az érszűkület tekintetében is az, tehát
- a magasvérnyomás-betegek, és a magas koleszterinszinttel rendelkezők,
- a dohányosok,
- a cukorbetegek,
- az idősek.
Mivel ez egy meglehetősen nagy csoport, mindenkinek érdemes tisztában lennie azzal, milyen tünetekkel kell kardiológushoz fordulnia. A PAD legjellemzőbb tünete a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, - fáradtság, vagy - zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom tipikusan pihenéskor elmúlik, majd a járáskor ismét jelentkezik. Mivel nem mindig egyértelműek a tünetek, sok érintett más problémának, az öregedés velejárójának tudja be azokat és az orvosoknak sem mindig könnyű beazonosítani a szimptómákat. Holott a korai felismerés igen fontos, hiszen a PAD növeli a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke kockázatát, és kezeletlenül akár üszkösödéshez vagy amputációhoz is vezethet. A jó hír viszont, hogy ez a betegség jól kezelhető a megfelelő életmód kialakításával, rendszeres orvosi kontrollal és szükség esetén gyógyszereléssel.
Milyen jelek lehetnek még gyanús keltőek?
Az érszűkület leggyakrabban az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falában létrejövő meszes lerakódások, majd szűkületek következtében kialakuló betegség, az érintett szövetek oxigénellátása csökken. A lábban kialakuló szűkület okozhatja a már említett fájdalmat, zsibbadást, de olyan külső jelei is lehetnek, mint a nehezen gyógyuló sebek és fekélyek. Ezen kívül mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi jeleket tapasztaljuk:
- Ha a fájdalom már pihenéskor sem múlik el.
- Ha a lábfejen vagy lábujjakon lévő sérülések nem akarnak gyógyulni.
- Ha érzéketlennek érezzük a lábunk bizonyos területeit.
- Ha hőmérsékletkülönbséget érzünk a két lábunk közt (az érintett láb hidegebb).
- Ha nem nő a lábkörmünk vagy hullik a szőr a lábunkon.
- Ha merevedési zavar jelentkezik a férfiaknál (főként a cukorbetegeknél).
Diabéteszes pácienseknek különösen résen kell lenniük, mert ők könnyen összekeverhetik a PAD tüneteit az ún. neuropátia tüneteivel, hiszen ez utóbbi is főként égő, bizsergő, fájó érzést okoz a lábakban, a csípőben. Ilyen esetben a legfontosabb teendő a kardiológussal, diabetológussal történő konzultáció, hogy a kivizsgálással fény derülhessen a valódi okra.
A kezelés és az életmód együtt hat
- A PAD viszonylag egyszerűen vizsgálható: meg kell határozni a vérnyomást mindkét alsó és felső végtagon. Ha bebizonyosodik a diagnózis, a rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is - mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Szinte kizárt egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs beállítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta feltétlenül része kell, hogy legyen a napi programnak, bár komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. Ha azonban a páciens – akár az életmód orvoslás segítségével - valóban változtat az életmódján, az orvos pedig rendszeresen ellenőrzi az állapotát, szükség esetén korrigálja a kezelési tervét, az állapotromlás megállítható, a súlyos szövődmények elkerülhetők lehetnek - tette hozzá a szakorvos.
(Forrás: KardioKözpont)
