És persze ilyenkor valahogy a mértéket sem találjuk, bármilyen buzgón is keressük, valahogy ünnepek táján könnyebben a lovak közé dobjuk a gyeplőt, mint máskor. De a sonka nem olcsó mulatság, és jobbára azt is megtanultuk anyánktól, nagyanyánktól, hogy ételt márpedig ki nem dobunk, úgyhogy nézzük, hogyan hasznosíthatjuk az ünnep elmúltával a húsvéti asztal elmaradhatatlan és ikonikus szereplőjét, a sonkát. Négy megkérdezett barátnőmből négy kapásból rávágta, hogy sonkás tésztát szokott csinálni a maradékból. Ez elég reprezentatív felmérésnek tűnik tehát. De idén lépjünk túl a sonkás tésztán – noha az is nagyon finom.
A legfinomabb sonkahasznosítási forma a töltött, rántott palacsinta. Gyors vacsorának semmiképp nem nevezném, és bár van benne hús, nem is a húsétel kifejezés jut róla eszembe. No de végül is nem kell mindent kategóriákba préselni. Nálunk ez abszolút ünnepi, vendégváró étel, egyrészt a főtt, füstölt tarja ára miatt, amiből azért minél több van benne, annál jobb, másrészt a kicsit hosszadalmas előkészületek miatt.
Nyugodtan tegyük a felvagdosott sonka maradékot például egy sós muffinba, mindenki örülni fog. Frissen is isteni, de másnaposan is jól teljesít, ha iskolába vagy munkahelyi ebédnek csomagoljuk el.
Sonkás rolóként is új életet kezdhet a finomra darált sonka vagy sertéstarja. Nem kell hozzá más, mint egy kevés tejföl, és egy-két csomag készen vásárolt leveles tészta. Ez utóbbi úgyis alap kelléke egy jól felszerelt mélyhűtőnek.
És lehet belőle hajtovány is, ami igazi baráti borozáshoz, sörözéshez való recept. Persze langyosan a legfinomabb, de nincs kétségünk a felől, hogy akkor is bombasztikus, amikor már nem meleg.
