A nyugat-európai országokban, elsősorban Németországban már 2010 körül megnyitottak az első csomagolásmentes boltok, és a trend az elmúlt években tovább erősödött, az általában is követő üzemmódban működő Magyarországon most kezdenek elszaporodni az ilyen típusú boltok, ennek köszönhető, hogy új csomagolásmentes üzlet nyílt Budapesten a Déli pályaudvar közelében.
Talán nem véletlen, hogy Németországban lett ennyire virulens a kezdeményezés, hiszen a korai nyolcvanas években itt szökkent szárba az első, valóban komolyan vehető zöld mozgalom, majd párt. Egyáltalán a környezetvédelem, mint eszme is innen indult hódító útjára. (Az már csak hab a tortán, hogy kormányra is Németországban kerültek először a zöldek, az általuk adott külügyminiszter pedig a magyar gyökerekkel büszkélkedő Joschka Fisher volt.)
A magas politikában persze nem győzedelmeskedhetett volna a zöld, környezetvédő gondolat, ha az nem gyökeresedik meg először a mindennapokban is; a szelektív hulladékgyűjtés volt talán az első olyan kezdeményezés, mely az egyén szintjén látott hozzá a környezet megóvásához.
Változtassunk fogyasztási szokásainkon!
És innen már csak egy ugrás volt annak a felismerése, hogy nem elég, ha otthon szelektíven gyűjtjük a szemetet, mert ez hosszú távon nem csökkenti sem a felhasznált műanyag mennyiségét, sem a Föld szennyezettségét. A valódi megoldás e helyett az, ha változtatunk a fogyasztási szokásainkon, és eleve elkezdjük csökkenteni az otthon termelt hulladékot. A hulladékmentes mozgalom alapgondolata tehát egyfajta előre gondolkodás, előrelátás volt.
A környezettudatos és fenntartható vásárlási kultúra lényege, hogy a háztartási hulladékok úgy csökkenthetők legegyszerűbben, ha eleve kiiktatjuk a felesleges termékcsomagolást, és fokozatosan átállunk a zero waste életstílusra: egyre inkább megkísérlünk helyben megtermelt élelmiszert vásárolni, olyan termelői és beszerzési közösségekhez csatlakoznunk, melynek segítségével csak annyi élelmiszert szerzünk be, melyre ténylegesen szükségünk van (annál semmiképpen sem többet, hisz így nem is kell kidobni).
Végső soron visszautasítjuk a felesleges fogyasztást, igyekszünk egyszer használatosak helyett tartós termékeket vásárolni, nem cipelünk haza irtózatos mennyiségű nem lebomló hulladékot csomagolás formájában.
Az egész gondolat rém egyszerű és tulajdonképpen nem is új, egy-két generációval ezelőtt még szinte semmit sem csomagoltak be, csak annyira, amennyire kellett. Aztán jött, hogy a gyümölcsöket hálóba tesszük, a tojást dobozba és PET-palackokban hordozzuk haza a vizet. Minderre válaszképpen mostanra megszületett a hulladékmentes mozgalom, aminek az alapgondolata röviden: nem elég szelektíven gyűjteni a hulladékot, a legjobb meg sem termelni azt.
A csomagolások kiiktatásával lehetőség van arra is, hogy mindenből csak annyit vásároljunk, amennyire szükségünk van, márpedig a mennyiség, megvásárolt élelmiszer mennyisége sem másodlagos a környezet megóvása szempontjából, hiszen nem csupán a csomagolóanyagokkal bánunk pazarlóan. Egy 2013-as felmérés szerint a világon megtermelt összes élelmiszer 30-50 százaléka végzi a kukában minden évben, vagyis a megvásárolt dolgok felét, harmadát soha nem fogyasztjuk el. Iszonyatos mennyiség.
A csomagolásmentes üzletekben nincsenek előre becsomagolt termékek, hanem kimérős formában árulnak mindent. A vásárlók a magukkal hozott vászontáskát, üveget, papírzacskót, vagy más tárolót töltik meg a kívánt mennyiséggel, majd mérés után fizetnek. Pontosan úgy, mint ahogy egy-két generációval ezelőtt is szokás volt a legtöbb boltban.
Igényel némi szervezést
Csomagolásmentes boltban vásárolni persze igényel némi szervezést és előre gondolkozást. Vászonszatyor kell hozzá, meg befőttesüveg, és az sem hátrány, ha nem kocsival megyünk, és azzal sem szennyezzük környezetünket.
Érdemes bevásárlólistát írni, és átgondolni, hogy miből mennyire van szükségünk. Ez nem csak azért fontos, hogy nehogy elfelejtsünk valamit, de csökkenti az impulzusvásárlás esélyét is.
A transzparencia, és ezáltal a bizalom is egy fontos szempont, amit egy csomagolásmentes boltban történő vásárlás során elvárunk és érvényesítünk is. A termékek a boltba lépve rögtön láthatóvá válnak, nem rejtik el őket felesleges csomagolóanyagokba, hiszen nincs is rá szükségük.
A termékek csomagolás nélkül is esztétikusak, ízlésesek és gusztusosak, nincs szükségük fantázianevekre, szlogenre, professzionális dizájnra vagy hívogató fényképre a tálalási javaslatról. Természetesen az összetételekre és tápanyagokra vonatkozó információkat az ilyen boltokban általában megosztják a vásárlóval.
Minden áru friss és természetes, nem tartalmaznak felesleges tartósítószereket, adalékanyagokat vagy állagjavítókat. Többségük közelről, országon belülről érkezik az elárusító helyekre.
Egy kis spét
Magyarországon persze jó néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megjelenjen az első ilyen üzlet. Budaörsön 2015 szeptemberében nyitott meg az első ilyen bolt, ami szűk egy éves működés után le is húzta a rolót.
Később Piliscsaba bizonyult túl kicsinek egy hasonló ötlethez, de az ottani tulajdonos később a fővárosban nyitott üzletei már életképesnek bizonyultak. Az új boltnyitásokat elnézve úgy tűnik, hogy 2019 nyara nemcsak a hulladékmentes szemlélet terjedésében is változást hozott; 2019 őszén egymás után nyíltak a csomagolásmentes boltok az ország különböző településein.
