A három dobogós közül, akikre szavazni lehetett, a kacsafarkú szenderen kívül az egyik a teljesen ártalmatlan ékfoltos zengőlégy. Ez a rovar abból húz hasznot, hogy hasonlít a nála jóval keményebb harcosnak számító darázsra, így a ragadozók meg sem próbálják elcsípni a kis ízeltlábú imposztort. A másik a keleti rablópille nem szándékosan hajaz más állatokra. A laikus megfigyelő szitakötőnek vagy lepkének nézheti a különös megjelenésű rovart, amely igazából a recésszárnyúak közé tartozik.
A harmadik kiválasztott faj a kacsafarkú szender. Ez a különleges lepke nyerte 2021-ben az év rovara megtisztelő címet. Az emberek szemében olyan állathoz hasonlít, amely nem is rovar. Tóth Balázs, a Magyar Természettudományi Múzeum szakembere árult el néhány érdekességet a különös élőlényről.
„Sokszor hallottam már, hogy többen kolibrit láttak az erkélyükön, vagy a kertjükben. Csodálkoztak, hogy kerül Magyarországra ez az egzotikus madár. Sehogy. Mert nem kolibrit láttak, hanem a kacsafarkú szendert. A tévedést az okozza, hogy a küllemük és a mozgásuk is nagyon hasonló – mondja a szakember. De míg az egyik madár, a másik rovar. Mindketten szeretik a mélytorkú virágokat. Nem szállnak rá a virágokra, hanem előttük lebegnek és a hosszú szájszervükkel szippantják ki a virágkehelyből a nektárt.
A kacsafarkú szender testhossza mindössze 3 centiméter, a szárnyai fesztávolsága azonban a 4-5 centimétert is elérheti. Áramvonalas teste jellegzetes formájú, a vége ugyanis ellaposodik és szögletessé válik, ennek segítségével tudja kitűnően kormányozni magát. Első szárnya szürkésbarnás, földszínű, fekete mintázattal. A hátsó szárnya sokkal feltűnőbb, meleg barna, narancs, aranysárga színű. Ezek a színek azonban csak röptében látszanak.
A faj egyik fő különlegessége a hosszú, pödör nyelvén kívül, a már említett kolibrihoz hasonló mozgása, ami tényleg nagyon gyors. Szárnyaival másodpercenként akár 85-90-et is képes verni. Ennek köszönhetően hirtelen manőverekre is képes. Az előrehaladáson kívül, hátrafelé és oldalirányba is tud repülni. Ha pedig rákapcsol, akkor a sebessége akár a 40-50 km/h-t is elérheti.
„A legutóbbi időkig a kacsafarkú szendert vándorlepkeként tartottuk számon. Sokáig úgy tudtuk ugyanis, hogy nem tud nálunk áttelelni, hanem minden évben Dél-Európából érkezik hozzánk kisebb-nagyobb egyedszámban. Ám az utóbbi években, valószínűleg a felmelegedés miatt már áttelelő példányait is megfigyelték, így lassacskán a hazai állatvilág állandó tagjává válik- mondja Tóth Balázs.
Országszerte bárhol felbukkanhat, a szubmediterrán klímájú Pécs környékén különösen gyakori. Akár nagyvárosok központjában is találkozhatunk vele. Különösen, ha a számára kedves virágokkal csalogatjuk. A különleges pillangó nagyon szereti a petúniát, a szarkalábat, lángvirágot, az orgonát, vagy a japán loncot. Ha ilyen virágok vannak a balkonon, vagy a kertben biztosak lehetünk abban, hogy rövidesen a kacsafarkú szender is felbukkan.
A pompás ligetszépe nevű rózsaszínű virágot azonban ne ültessük, ha óvni akarjuk a kacsafarkú szendert. Ennek a virágnak ugyanis olyan a felépítése, hogy a lepkét a nyelvénél fogva képes foglyul ejteni és gyakran előfordul, hogy az állat nem tudja kiszabadítani magát a virág kelyhéből és elpusztul.
Ezt is olvasd el!
