Malála a pakisztáni Szvát-völgyben fekvő Míngora városában született egy szunnita muszlim családban. Apja költő és tanító, aki sokat tett lánya tanításáért, valamint fontos szerepe volt abban is, hogy Malála az egyenlőség eszméjének hívévé vált. A kislány első alkalommal tizenegy éves korában szólalt fel az ellen, hogy a tartományukban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok megtiltották, hogy a lányok is tanulhassanak. A Szvat-völgy 2008-tól teljesen a tálibok fennhatósága alá került, a lányiskolákat bezárták, betiltották a zenét, a televíziót és korlátozták a nők jogait. Júszafzai tiltakozásul az interneten kampányolni kezdett a tálib intézkedések ellen. Gul Makar (Búzavirág) álnéven írta blogbejegyzéseit, amelyekben a fundamentalisták uralma alatti mindennapjairól számolt be. Írásai a BBC honlapján is megjelentek és nagy nyilvánosságot kaptak.
Bár a Szvát-völgyet fél év tálib uralom után visszafoglalta a pakisztáni hadsereg, és Malála életéről dokumentumfilm is készült, sőt, megkapta a civileknek adható legmagasabb pakisztáni kitüntetést, nyílt szerepvállalása nagy veszélyt hordozott magában. A fanatikus tálib vezető, Maulána Fazlulláh mindent megtett azért, hogy elhallgattassa a lányt. A Facebookon fenyegető kommenteket kapott és egyes újságokban is figyelmeztették, hogy hagyjon fel a „nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenységével”.
Mivel nem hagyta abba a lányok tanulásának népszerűsítését, a tálibok úgy döntöttek, hogy megölik. Gyilkosokat küldtek rá. Malála tevékenységét valószínűleg annyira veszélyesnek tartották, hogy a tálib szokásokkal ellentmondó döntést hoztak, ugyanis az ottani törzsi törvények tiltják a nők megölését. 2012. október 9-én két tálib fegyveres megállította a Malálát is szállító iskolabuszt. Malála Júszafzait, aki ekkor 15 éves volt, név szerint szólították. A halálra rémült, de bátor utazótársai, diáklányok, ugyan váltig állították, hogy nincs a buszon, ám a merénylők felismerték és többször rálőttek a lányra. A támadás során találat érte a fejét, a nyakát, a vállát. Malála életveszélyes sérüléseket szenvedett, ráadásul a tálibok másik két lányt is megsebesítettek. Az életéért küzdő kislányt Pakisztánban mentették meg, de kezelését Londonban fejezték be. Ma is ott él.
2013 februárjában jelent meg ismét a nagy nyilvánosság előtt és bejelentette, hogy alapot hozott létre, amelynek célja, hogy szerte a világon minden lány és minden gyerek tanulhasson. Az alap elsőnek Pakisztánban épített iskolákat lányok számára.
Díjai:
- Nemzeti fiatalság békedíj (2011)
- Simone de Beauvoir-díj (2013)
- A lelkiismeret nagykövete Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet legrangosabb kitüntetése (2013)
- Nemzetközi Gyermekbékedíj (2013)
- Szaharov-díj az Európai Parlament a gondolatszabadság melletti fellépésért ítél oda (2013)
- Nobel-békedíj (2014)
- Szabadság érem (2014)
Róla nevezték el a 2010. júniusban felfedezett 316201 Malala (2010 ML48) kisbolygót.
Malála Júszafzait a tálibok továbbra is célpontnak tekintik. Úgy vélik, csak azért kap elismeréseket, mert az iszlám ellen dolgozik. Árulónak, a Nyugat bábjának tekintik. A hivatalos Pakisztán viszont elismeri tevékenységét. Malála az első pakisztáni és minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Világszerte emberek milliói rajonganak érte és szelíd eltökéltségéért.
