Édesanyámat hívták Saroltának, nekem is ez a második nevem – mesél a kezdetekről és a névadásról Faltis Roberta az alkotótábor ötletgazdája, szervezője. Anyukám kedvenc növénye volt a levendula, amit itt, Horvátországban lavandának hívnak, vadon nő és lépten-nyomon megtalálható. Eredeti foglalkozásom dekoratőr, Budapesten a SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnáziumban tanítom is ezt a szakmát. Az intézmény ezenkívül grafikus, festő, mozgókép-animáció és fotó szakon képez fiatalokat. 2015-ben nekik hirdettük meg az első alkotótábort a horvát tengerparton, Prvic szigeten.
Berényi Dóra grafikusnak tanul, először jár itt."Korábban végzett diákoktól hallottam, hogy ez mennyire jó. Nagyon szép a sziget, inspiráló a környezet. Csendes és nyugodt, nincsenek autók, motorok, itt tényleg lehet alkotni, belemerülni ebbe az idillikus környezetbe. Az első pillanatban megfogott a levegő fűszeres illata és a tenger látványa. Ezzel nem lehet betelni! A színe minden pillanatban változik, ezt próbálom visszaadni azokon a képeken is, amiken itt kezdtem el dolgozni", meséli Dóra.
Orgoványi Gábor képzőművész, 12 éve tanít is. Azt mondja, a növendékeinek fontos az a könnyedség, ahogy ebben a környezetben dolgozhatnak. "Az iskolai munka során nehéz megszabadulni a görcsöktől, elvárásoktól. Eleinte mindenki másokat kezd el utánozni. Ez a közeg segít, hogy a fiatalok ellazuljanak, rátaláljanak a saját hangjukra. Felszabadultak, befogadóak, el tudnak indulni a saját útjukon. Nekem is jót tesz. Ötleteket, témákat gyűjtök, vázlatokat készítek, amik aztán egész évben munícióul szolgálnak a saját képeimhez. Az alkotó embernek időről-időre ki kell szakadnia a napi rutinból, különben belefásul", folytatja Gábor.
Az alkotótábor nyitott, nemcsak diákok vehetnek részt a munkában. Keskeny Ildikó foglalkozását tekintve jogász. Évek óta jár Prvic-re, azt mondja, a rajzolás segít kiszakadnia a paragrafusok, a munka világából. Remek közösségre talált az alkotótáborban.
A részvevők szabadon választhatják meg a témákat és a munkamódszert is és mindehhez folyamatos szakmai segítséget kapnak., folytatja Faltis Roberta. Az ihlet nem harangszóra érkezik. Meg kell várni, míg az ember felfog dolgokat, az agyában helyre rakja, és csak utána veti papírra. Van, aki már az első nap rajzol, van, aki három-négy napig érleli magában a gondolatot, és az utolsó két napban tíz képet is csinál. De olyan is akad, aki csak vázlatokat készít a tábor ideje alatt, amikből aztán csak később, otthon lesz műalkotás.
Az apró Prvic szigeten a helyiek befogadták az évről-évre felbukkanó művészeket. A tengerparton, a zegzugos sikátorokban kíváncsian figyelik, mi kerül ki a kezük alól.
Viszonozva a vendégszeretetet, a helyi közösségi házban és szemben a szárazföldön, Vodicében a táborok végén az alkotók kiállítást rendeznek az egy hét alatt született művekből.
