Theresával akkor ismerkedtem meg, amikor évekkel ezelőtt én fordítottam le magyarul elsőként megjelent, Élet az élet után című könyvét. Ismeretségünk egyoldalúra sikeredett, mert bár véletlenül épp akkoriban készültem New Yorkba, és az ügynöksége kezdetben azzal kecsegtetett, csinálhatok vele interjút, a beszélgetés végül elmaradt. Theresa élete azonban személyes találkozás nélkül is olyan izgalmas, hogy a legjobban a második könyvének a címe illik rá: Ilyet nem lehet kitalálni!
Az olasz családból származó kislányt gyerekkora óta kísértette az érzés, hogy más, mint a többiek. Rendszeresen furcsa víziókat látott, fóbiák és szorongások gyötörték, éjszakánként hangosan sikoltozva ébredt fel a rémálmokból. Négyévesen visszatérő álmokban üzent neki az a valaki, akit később Szellemnek nevezett, és megpróbálta megértetni vele, azok közé a kiválasztottak közé tartozik, akik képesek beszélgetni a túlvilágra költözött személyekkel. Ő azonban sokáig nem volt hajlandó elfogadni ezt az adottságát. Egészen addig nem, amíg, már felnőttként, be nem iratkozott egy spirituális tanfolyamra, ahol az oktató egyszer csak odafordult hozzá, és közölte: te médium vagy! Theresa azóta valóban médiumként dolgozik, és ahogy fogalmaz, azt tartja a legfontosabb céljának, hogy megértesse az emberekkel, az élet több, mint a hétköznapi, fizikai valóság. Az elhunyt szeretteink a túlvilágról is figyelnek minket, vigyáznak ránk, jeleket küldenek nekünk, csak meg kell tanulnunk észrevenni ezeket. Ezt az alapgondolatot viszi tovább az Elengedés is.
Az „engedd el!” mára kissé elkoptatott divatszóvá vált. Nem véletlenül születtek róla olyan viccek, hogy vannak dolgok, amiket el kell engedni, például a jeges lejtőn jobbról érkező, negyventonnás teherautót. Aztán jött a koronavírus járvány, és a szó új jelentőséget nyert. Hiszen mindannyian elveszítettünk valakit vagy valamit, ha mást nem, a régi, kényelmesen berendezett életünket.
A legtöbben azonban ennél sokkal többet. Például egy kedves családtagunkat vagy barátunkat. Az egészségünket. A munkánkat. Az anyagi biztonságunkat. A hitünket. A reményeinket és az álmainkat. Az irányítást az életünk fölött. A bizalmunkat, mert a munkahelyünkön mellettünk ülő kolléganőről kiderült, gyűlölködő üzeneteket küldözget rólunk a közös ismerőseinknek. Ebben a megváltozott világban bármikor megtörténhet, hogy el kell engednünk számunkra fontos személyeket vagy értékeket, és ezt lelkileg feldolgozni nagyon nehéz. Ehhez a feladathoz nyújt segítséget ez a könyv, nemcsak valódi történetekkel, amelyekből megérthetjük, nem vagyunk egyedül a problémánkkal, hanem gyakorlatokkal és konkrét feladatokkal is.
Ezt is olvasd el!
Könyvek strandra: Mörk Leonóra Törött tulipánok
