Holch Gábor a sanghaji magyar közösség egyik törzstagja. Üzleti tanácsadó, beutazta már szinte az egész világot, élményeiről pedig könyveket ír. Kamasz kora óta nagy Rejtő-rajongó. Az ő érdeklődését is felkeltette 'az igazi Trebitsch'. Különösen, hogy Kínában is többször megfordult.
Trebitsch Ignácnak lenyűgöző élete volt, az apja rabbinak szánta, de csalódnia kellett, fia ugyanis sok minden más mellett volt protestáns hittérítő Kanadában, parlamenti képviselő Angliában, együttműködött titkosszolgálatokkal, börtönbe került, mert államtitkokkal üzletelt, rengeteg kaland, csalás és szemfényvesztés után végül Kínába került, ahol 'buddhista szerzetesként' halt meg.
Hogyan találtál rá erre az alakra?
Nagy rajongója vagyok Rejtő Jenőnek. Tudtam, hogy Trebitsch létező alak volt, de ahogy általában mindenki, én is csak az európai részét ismertem a sztorinak. Aztán Bécsbe kerültem, és az EU Ázsia politikáját tanultam. Ennek története pedig visszamegy a gyarmati időkig, és ezzel kapcsolatban rengeteg könyvet és visszaemlékezést kellett elolvasnom a 19-20. században itt élt európaiakról. Ekkor kerültem szembe Trebitsch nevével. Nagyon meglepődtem! Kínában is élt? De aztán ezt az információt félreraktam egészen addig, amíg én is Kínába nem kerültem, és el nem kezdtem írni a Mindenki szellemi kalauza, Kína című könyvemet, amelyben egy fejezetet neki szenteltem.
Milyen ember volt Trebitsch?
A fennmaradt írások szerint Trebitsch egy szélhámos volt, nem pedig egy jóhiszemű ember, akit dobáltak a politikai szelek. Ő kifejezetten kerülte a munkát. De jó iskoláinak köszönhetően rengeteg nyelven beszélt. Mindenkivel megpróbálta elhitetni, hogy nagyon befolyásos embereket ismer, és ezért megnyithat bizonyos ajtókat. Itt Kínában megkeresett egy hadurat, Wu Peifut, akinek óriási területei voltak akkoriban, és eladta magát neki. Azt mondta, hogy benne volt a német kormányban - ami igaz is, két hónapig tényleg benne volt -, meg angol parlamenti képviselő volt - ami szintén két hónapig volt igaz. Azt állította, hogy ismeri Vilmos császárt, Mussolinit, Hitlert és Churchillt. Wu Peifu olajat meg faanyagot akart eladni Európában, és Trebitschet megtette a kínai katonai delegáció vezetőjének. Az egész egy óriási svindli volt. Amikor aztán Wu Peifu elbocsátotta, akkor kezdett spirituális ügyekkel foglalkozni.
Abban az időben, az 1920-as évek elején, sok gazdag külföldi élt itt Kínában, érdekelte őket a buddhizmus és a taoizmus, de a nyelvet nem beszélték, és nem volt közvetlen személyes kapcsolatuk kínaiakkal. Trebitsch gyakorlatilag a kínai vallás nevében pénzt kért tőlük, ebből ő maga csinált egy buddhista templomot, aminek aztán ezek a gazdag külföldiek a tagjai lehettek. Extrém hazugságaival többször is bekerült az újságokba. Például kikiáltotta magát a Dallai és Pancsem Láma reinkarnációjának.
Elhitte a saját hazugságait?
Nem. A feljegyzéseiben leírja, hogy kiknek hazudott, és ezzel mit akart elérni. Ő nem egy szociopata volt, hanem egy szélhámos, egy manipulátor.
Csak aztán beleszaladt a II. világháborúba, amelynek környezetében a trükköknek és hazugságoknak egyszer csak hatalmas tétje lett. Nagyon sokan állították akkoriban magukról, hogy kémek, ahogyan ő is, és nagyon sokan cikáztak a két hatalmi csoport között. De ő erre nem volt felkészülve. Egyrészt mivel csak hazudta, hogy hatalmas emberek állnak mögötte. Másrészt pedig ő korábban ahhoz volt hozzászokva, hogy maximum pár évre lecsukják, de nagyobb baj nem érheti. Ez azonban a II. világháborúban már nem így volt, itt már az életét kockáztatta. Többször majdnem megölték, és végül talán tényleg gyilkosság áldozata lett, de ez a mai napig nem tisztázott. A legvalószínűbb, hogy megmérgezték.
