A Majális és a Lila ruhás nő része annak a 120 képnek, ami Szinyei Merse Pál 50 éves festői pályafutását összefoglalja. A kurátorok a legnevesebb múzeumoktól kezdve magángyűjteményekig, a világ minden pontjáról felkutatták a magyar művész fontos alkotásait. Ám a kiállítás nemcsak ezért rendkívüli. A tárlaton a 19. század sztárfestői közül Monet, Sisley, Courbet, Gainsborough munkái is láthatók. Mindazon festők képei, akik hatottak Szinyeire, vagy éppen a magyar festő hatott rájuk.
Kép és kultusz
Festészeti sztárparádé, ami a Magyar Nemzeti Galéria Kép és kultusz című kiállításán látható. Főszerepben Szinyei Merse Pállal.
Az eltűnt Vitorlás
A Vitorlás a Starnbergi-tavon című festmény, amit Szinyei 1867-ben készített, a második világháború idején eltűnt a Szépművészeti Múzeumból. A közelmúltban bukkantak rá kiállítás kurátorai. A kép egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként kerülhetett vissza a múzeumba és a mostani kiállításra.
Szinyei Merse Anna művészettörténész, a festő unokája is jelen volt a kiállítás megnyitóján, sőt neki köszönhető, hogy száz év után ismét láthatja a közönség a Fehér fa című, 1909-ben született képet. A festmény magántulajdonban van és ugyancsak kapacitálni kellett a gazdáját arra, hogy kölcsönadja a remekművet erre a tárlatra.
A gyeptégla és a Pacsirta
Szinyei Merse Pál felvidéki nemesi családból származott. 19 évesen kezdett festészeti tanulmányokat a müncheni Képzőművészeti Akadémián, ahol fiatalon bekerült az európai művészeti élet vérkeringésébe.
Munkásságának első szakaszában festett művei a Majális és a Lilaruhás nő, a Pacsirta és a Léghajó, kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében. Ezek a festmények kiemelkedő helyet kaptak az életmű kiállításon is.
A Pacsirta című kép érdekessége, hogy épp akkora méretű vászonra készült, mint a Majális, csak ez függőleges kompozíció. Tüzes, világos, tiszta színeket használt, de nem aratott sikert. Az 1883-as bécsi bemutatón a kritika és a nézők sem rajongtak érte. Budapesten a festő egy szellemes akcióval próbálta közelebb vinni a közönséghez a művét. A festmény előtti teret gyeptéglákkal rakatta ki, mintha a festmény a rét folytatása lenne.
A lila ruhás feleség
A képen pompás, lila ruhakölteményben, nyugodt arckifejezéssel ül egy fa alatt Probstner Zsófia, a festő felesége. Házasságuk korai, felszabadult időszakában készült a Lilaruhás nő. 1873-ban Zsófia modellt ült a férjének, elegáns ruháját saját maga varrta. Épp várandós volt első közös gyermekükkel, Félix László Pállal, akit később öt leánygyermek követett. Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a képet a szabadban, friss levegőn festette a művész, csakúgy, mint a Majálist, ezt a képet is a műterme falai között dolgozta ki. Emiatt sok kritika érte a festményt, ami egyébként a közönség tetszését elnyerte. Ám ez a siker nem mentette meg a kapcsolatukat. A festő indulatkitörései, majd apátiája miatt viszonyuk megromlott Zsófiával. Abban a korban szokatlan módon a nő kezdeményezte a házasság felbontását és elvált a festőtől.
Önarckép bőrkabátban
Szinyei Merse Pál egész pályafutása alatt mindössze két önarcképet festett. A második az 1897-ben készült Önarckép bőrkabátban. Szinyei 52 évesen, vadászöltözetben, jernyei birtokán, nyírfái előtt festette meg magát. "Csak azt a vidéket interpretálom teljes örömmel, amelyhez hozzá vagyok nőve, amelyet nem csak szememmel, hanem a lelkemmel látok - mondta Szinyei otthona és a természet szeretetéről 1912-ben, amikor az olasz kultuszminiszter kérésére a híres Uffici Képtárnak ajándékozta ezt a képet.
A kiállítás érdekessége még, hogy fordított időrendben haladva kalauzolja végig a nézőt Szinyei Merse Pál gazdag életművén. A festő életútját egyrészt a 19. századi kortársak művein át, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából ismerhetjük meg a táralton.
Ezt is olvasd el:
https://eletforma.hu/kul-tour/160-eve-szuletett-a-magyar-festofejedelem/
