Régebben nagy hagyománya volt a szépségversenyeknek Magyarországon, 1929-1939 között minden évben megtartották, és volt aki tudott is élni a győzelmével – lásd: Gábor Zsazsa (1936). Aztán a háború alatt természetesen nem volt, utána pedig azért nem lehetett megrendezni, mert ugye a szocialista erkölcsök nem engedték…
Az első szépségverseny a vasfüggöny mögött
Így egészen 1985-ig nem létezett Miss Hungary, de akkor a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Vállalat vezetője megkereste az osztrák verseny szervezőjét, aki örült, hogy a vasfüggöny mögé bejuttathat egy ilyen látványos show-t, tehát meghirdették a jelentkezést.
Több mint 2000 lány gondolta magát elég szépnek ahhoz, hogy megmérettessen, de a döntőbe csak huszonöten kerültek. Közöttük volt Molnár Csilla Andrea is – aki harmadik nevét azért vette fel, mert rajta kívül volt még egy lány, akit pontosan ugyanígy hívtak.
Csillát barátnője kapacitálta, hogy jelentkezzenek, neki ez magától eszébe se jutott. Pont elérte a 16 éves korhatárt, de édesapjával meg kellett küzdenie azért, hogy elmehessen a válogatóra, mert ő nagyon féltette lányát ettől a világtól - joggal. Ám anyukája támogatta és végül a döntőn már az apa is ott izgult Csilláért. A verseny annyira különlegesnek számított, hogy két filmes – Dér András és Hartai László – mozit csinált belőle. Azt akkor még nem tudhatták, hogy a Szépleányok című filmjük egy dráma képeit rögzíti az első pillanatoktól szinte az utolsóig. A film egyébként kordokumentumként is érdekes.
A győztes: Molnár Csilla Andrea
1985. október 5-én zajlott a döntő, a Kongresszusi Központban, többek között olyan zsűritagokkal, mint: Sztankay István, Vámos Magda, Ernyey Béla, Keveházi Gábor, Frenreisz Károly.
A filmből kiderül, hogy Ernyey Béla véleményére alapozva, a zsűrorok már előre eldöntötték, kit hogyan pontoznak majd. Ennek megfelelően pedig Antal Imre egy adott ponton bejelentette: Magyarország szépe 1985-ben, a 22-es rajtszámmal indult fonyódi versenyző, Molnár Csilla Andrea. Udvarhölgyei: Kruppa Judit és Füstös Veronika voltak.
Botrány botrány hátán
Már aznap elindultak a pletykák, hogy apja lefizette a zsűrit, mások arról beszéltek, hogy a szintén induló, akkor már népszerű és valóban gyönyörű modell, Kalmár Zita lett volna az első, de mert nem írta alá a - meglehetősen egyoldalú - szerződést, így őt lehúzták a listáról. Egyébként gyakorlatilag ő járt legjobban, mert egy 100 ezer forintos szerződést kapott és egy évre egy kaliforniai modelliskolába küldték. Szintén jól profitált a versenyből a második helyezett Kruppa Judit, aki a Skála arca lett.
A verseny körüli botrányok azonban továbbra se ültek el. Amikor Pauer Gyula szobrokat készített a dobogósokról és néhány kiválasztott lányról, a műterembe beengedték - a később meggyilkolt - Fenyő Jánost és Bacsó Bélát, akik akt és félakt fotókat csináltak róluk, majd ezeket eladták külföldi lapoknak.
Bár a szervező látszólag a döntősök mellett állt, hogy az egész mégis egy előre megtervezett akció volt, annak bizonysága, hogy a Csilláról készült képek közül egy sem került a kinti újságokba, ugyanis akkor nem indulhatott volna 1986 februárjában az Európa szépe versenyen. De ez sem ment simán, mert bár állítólag ő kapta a legmagasabb pontszámot, mégis csak harmadik lett.
Csalódott kamaszlány
A még mindig csak 17 éves lányt közben rengeteg férfivel hozták hírbe, de az igazság az volt, hogy beleszeretett egy nála több mint 20 évvel idősebb vendéglátósba, akitől apja tiltotta. Közben jegyei romlottak, magántanuló lett, de a lehetőségek, amiket ígértek neki, nem jöttek. Vitái voltak a verseny rendezőjével, a szponzorokkal, nem értette, mi történik vele. A kamaszlány kiábrándult volt és elkeseredett. Nem találta helyét a felnőttek világában, és talán épp azért, hogy felhívja magára a figyelmet, búcsúlevelet írt és bevett egy csomó gyógyszert. Pár hónappal előbb egy osztálytársa is ezt tette és megúszta. De Csilla hiába értesítette anyukáját arról, mit csinált, az ő életét már nem tudták megmenteni. 1986, július 10-én meghalt.
Újabb szünet a szépségversenyekben
Halálának hírére az akkori szépségversenyt leállították és 3 évig nem is rendeztek újabbat.
Az 1989-es Miss Hungary Gerlóczy Magdolna lett, akinek frizurája és termete nagyon hasonlított Csilláéra – sokan ennek tudják be győzelmét. Akárhogy is, ő volt az első aki képviselhette Magyarországot a Miss World választáson. Mégis a harmadik helyezett Geszler Dorottya tudott igazi karriert építeni a versenyen való részvételből.
Még egy szépségkirálynő választást érdemes megidéznünk, az 1991-est, ahol Bálint Antónia lett az első, Rába Tímea a második, de később meztelen fotók miatt mindkettejüktől elvették címeiket, amiből hosszú pereskedés után mégis ők kerültek ki győztesen.
Azóta jelentősebb botrányok nélkül sikerülnek a szépségkirálynő választások, maximum olyan kisebb purpárlék vannak, mint pl. amikor Kocsis Korinna visszautasította a neki ítélt címet.
Kisiklott az életük
A legnagyobb vesztes kétségtelenül Molnár Csilla és az ő családja. A tragédiát nem tudták feldolgozni, szülei elváltak, öccse is teljesen kifordult önmagából, jelenleg gyilkosságért ül. A férfi nem bánta meg tettét, érzelemmentesen beszél bűneiről. Csillával kapcsolatban sajátos meggyőződése, hogy beszervezték kémnek, ezért kellett kimenteni az országból, de nővére él, valahol Dél-Amerikában.
Csilláról Friderikusz Sándor könyvet írt, Isten óvd a Királynőt! címmel és két dal is született róla. Az Első emelet Szépek szépe balladája kevésbé ismert, mint a későbbi Álmodj királylány, Homonyik Sándor előadásában.
Az első ’szocialista szépségverseny’ győztesének pár éve szobrot is állítottak szülővárosában Fonyódon. A botrányos körülmények között készült Pauer-féle bronzszobor a Nemzeti Galériában látható.
