- Baromira élvezem! Szerintem jó páros vagyunk és a visszajelzések azt mutatják, hogy a hallgatóknak is tetszik, amit csinálunk.
-
Gondolkoztál egy percig is, hogy igent mondj a Retro Rádiónak?
- Egy percig sem. Ez egyértelműen a szakma csúcsa. Én mindig is azt gondoltam, hogy Bocsi a megkérdőjelezhetetlen királya a reggeli rádiózásnak. Ha ő belém látja a megfelelő társműsorvezetőt, akkor nehogy már én kezdjek kételkedni magamban!

-
Bochkor Gábor azt nyilatkozta valahol, hogy rögtön elsőre beugrott neki a neved, de kicsit tartott a saját ötletétől, mert vendéged volt a Lakástalkshow-ban és ott nem volt meg a kémia közöttetek.
- Igen … Alapvetően nem volt az egy rossz találkozás, de valahogy nem hangolódtunk igazán egymásra … Bocsi persze annyira profi, hogy éreztem, ezzel együtt is próbál összehozni egy izgalmas adást. Olyan lett, amilyen. Amikor aztán a rádió apropóján ismét leültünk egy beszélgetésre, ott már más volt a hangulat és megérzett bennem valamit, amit szerinte csak ő látott. Bocsi úgy fogalmazza meg ezt, hogy mint egy hagyma héját, úgy bontogatott engem is, hogy megtalálja azt a belső magot, ami pont kompatibilis vele.
-
Van ebben egyfajta ’mester és tanítványa’ viszony? Vagy tudsz egyenrangú társa lenni?
- Nézd, ahogy mondtam, ő egyértelműen a legjobb ebben a műfajban.
Nagyon sokra tartom, de azért nem úgy megyek be a stúdióba, hogy úristen, micsoda mázli, hogy a Bocsi mellett ülhetek ...
Ez így nem is működne! Mi másfél-két hónapot fordítottunk arra, hogy megismerjük egymást. Sokat voltunk együtt, különböző helyzetekben és tényleg beleláttunk a másikba. Ha ilyen sok időt töltesz valakivel, akkor előbb-utóbb lehull minden máz, és kiderül, ki milyen családból jön, milyen IQ-val és EQ-val rendelkezik. És ezekben Bocsit nem lehet megfogni! Rendben van a pasi.
-
Nem nyomasztó, hogy teljesen rá van hangolva a kampány, hogy a műsor címe is az ő neve? Nem érzed untermannak magad?
- Ezek részletkérdések. Nekem is van saját műsorom, csak éppen nem Lovásznak hívják. Nem hiszem, hogy ezen múlik. Az untermannt hívhatjuk sidekicknek is – még nem találtunk rá megfelelő magyar szót – és én ezt én többször is hoztam már. Ez egy nagyon fontos pozíció a műsorban. Ezzel együtt én itt most egyenrangúnak érzem magam, oda-vissza pattintunk egymásnak. De ami lényegesebb, hogy kettőnkön kívül van még egy csomó kolléga, akik nélkül a műsor nem menne. És rájuk mind szükség van! Nélkülözhetetlenek. A siker ugyanakkora és közös.
-
A szerepeket leosztottátok? Bocsi az odamondogatós provokatőr és te a jófiú?
- Adná magát a dolog, hiszen Bocsi nem egyszer zúdított magára népharagot egy-egy megnyilvánulásával, az átlagtól eltérő sarkos véleményével. De nincs ilyen leosztás. Azt gondolom, a téma dönti el, ki melyik álláspontot képviseli. Én is tudok kellemetlen kérdést feltenni, vagy lehet a nézőpontom mások számára ellenszenves. Ezt az élet hozza. Na és az adott hallgató személyisége is meghatározó. Egy a lényeg: őszintének kell lenni! Részben, mert így maradok önazonos, részben, mert ezt kívánja maga a műfaj is. Az őszinte műsor a jó műsor. Szerintem.

-
Te milyen típus vagy? Bagoly, aki éjszaka él, vagy pacsirta, aki korán kel? Vagyis mekkora szenvedés a hajnali kelés?
- Régebben hoztam ezt az értelmiségi létformát, hogy hajnalig dolgozom, sokáig alszom, de onnantól, hogy az embernek gyerekei lesznek, ez nem igazán tartható és valahogy átszoktam. Jó ideje kifejezetten szeretek korán kelni, és amíg a család békésen alszik, egy csomó dolgot el tudok intézni. Most annyi változott, hogy kicsit korábban szólal meg az ébresztő, de nem okoz gondot.
-
És a család életében sem okoz gondot, hogy eltűntél a reggeleikből? Hogy nem tudod a fiúkat suliba, edzésre vinni?
- Nem. Most így alakult az életünk, de velem örülnek. Mi mindig megbeszéljük a felségemmel, melyikünk mit tud vállalni. A rádió egy munkahely, kicsit elcsúsztatott munkaidővel. Meg tudjuk oldani. És ne felejtsük el, hogy értekezletekkel, ötletelésekkel együtt is elég hamar hazaérek. Jó, akkor muszáj szundítanom egyet, de alapvetően ugyanolyan aktív vagyok, mint voltam. Ez nem is lehet kérdés!
-
Lesz időd a rádió mellett a Lakástalkshow-ra?
- Persze! Tervezzük az új részeket. Nekem az legalább olyan fontos, mint a rádió. Főleg így, hogy idén beválogattak a Televíziós Újságírók Díja három esélyese közé talkshow kategóriában. A járvány miatt többszörösen is halasztották az eredetileg tavaszra tervezett rendezvényt, de most úgy néz ki, hamarosan kiderül, ki lesz a győztes.
-
Minden szavadból az sugárzik, hogy a helyeden vagy.A Lakástalkshow-ban van egy úgynevezett ’holtartómétered’, amin a vendégeid megmutathatják, ők milyennek látják az életülkt, karrierjüket. Te mindent elértél amit szerettél volna?
- Én elég jól vagyok most és ha azt kérdezed, vágyom-e szakmailag még valamire, nem ugrik be semmi. De fél évvel ezelőtt se mondtam volna egy ilyen kérdésre, hogy a Bochkorral szeretnék reggeli műsort vezetni egy országos rádióban, szóval majd meglátjuk, mit kínál az élet, és ha tetszik, elfogadom. De jelenleg a ’holtartóméterem’ jó pozícióban áll.