Otthonosan mozog a konyhában Pokorny Lia, a Konyhafőnök VIP versenyében brillírozik. A színésznő az nlc-nek mesélt a főzési szokásairól, a 17 éves fiáról és arról, mennyire nem foglalkoztatja a kora.

• Milyen érzések voltak benned, amikor elindult a Konyhafőnök VIP?
• Nagyon féltem tőle. Korábban láttam, hogy ki mennyire profi a konyhában, és sokszor csak ámultam-bámultam, mire képesek az emberek. Az idő miatt aggódtam a legjobban, nem tudtam, hogy képes leszek-e úgy improvizálni a konyhában, hogy közben mindennel elkészüljek 60 vagy 90 perc alatt.

Lia már a középdöntőben versenyez Fotó: RTL

• Szoktál a mindennapokban főzni?
• Igen, szinte nincs olyan nap, hogy ne készülne valami a konyhámban. De szeretek is főzni, sokszor a barátaimnak készítek valami újdonságot. Most is éppen rotyog a fazék, kapros krumplilevest készítek és hozzá sajtos-tejfölös lángost. Nekem a főzés igazi kikapcsolódás, egy héten egyszer elmegyek a piacra és összevásárolok olyan alapanyagokat, amiből egy hétig tudok főzni. Egy valami nehéz nekem, a kóstolás. Két éve küzdök krónikus arcüreggyulladással és gyakorlatilag nem érzek ízeket. Úgy főzök, hogy elképzelem az ízeket és összepárosítom őket. Emlékeim vannak a fűszerek ízéről és ezt használom fel.
• Ez nagyon nehéz lehet.
• Bizony, viszont a barátaim szerint így is mindig tudok újat mutatni. Épp a minap egy olyan mártást készítettem, amire azt mondták, világraszóló. Pedig csak egy kis vaníliaízt csempésztem bele, amitől tényleg pikáns lett.
• Egy szakácskönyvet is készítettél, Holnapra is marad címmel. Hogyan jött az ötlet?
• Fontos számomra a környezettudatos élet, de ennél is jobban szeretek cselekedni. Annak idején ezért is csatlakoztam a 10 millió Fa mozgalomhoz is, mert tenni akartam valamit a környezetünkért.

A karantén idején pedig megfigyeltem, hogy sokkal spórolósabb lettem, sokkal jobban odafigyeltem arra, hogy semmit ne dobjak ki, mindent használjak fel az ételek készítésénél. Akkor értettem meg, hogy nagymamám mit érezhetett nap mint nap.

• Még a kifli csücskét is mindig eltette, mert nem tudta, mit hoz a holnap. Átélte a háborút, és ez örökre nyomot hagyott benne. Tisztelte az ételt, nem dobott ki soha semmit. Ezt most már én is megértettem. A szakácskönyvben pedig azt mutatjuk meg a barátaimmal, Karalyos Gábortól Szatmári Főzelékes Ferin át Berényi Andrásig, akik a receptjeikkel és praktikáikkal megajándékoztak, hogy mindent fel lehet használni a hűtőből. Csak a hozzáállásunkon kell változtatni.
• Mondasz egy jó tippet?
• Például, ha krumpliételt készítünk, nem kell kidobni a burgonya héjat, mert azt is fel lehet használni. Burgonyachipset szoktam belőle készíteni, amit bármivel fűszerezhetünk. Isteni lesz.

• Ha már a spórolásnál tartunk és arról beszélünk, hogy nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Van benned valamilyen félelem az elkövetkező évekre?
• Mielőtt elkezdtem tudatosan odafigyelni a dolgokra, volt bennem félelem, igen, de most már nincs. Sokan legyintenek például a klímaváltozásra, pedig ideje felébredni és változtatni. Csak apró dolgokon, például azon, hogy vegyük le a fűtést egy-két fokkal, gyalog vagy biciklivel járjunk dolgozni, ha közel van a munkahelyünk és még sorolhatnám. Jó lenne, ha az emberek egy kicsit környezettudatosabban élnének manapság.
• Kíváncsi vagyok, hogy milyen vagy a hétköznapokban. Milyen Pokorny Lia édesanyaként?
• Nagyon laza anyuka vagyok. Szerintem a legfontosabb, hogy őszinték legyünk, hogy megbízzunk a gyermekünkben, hogy mindig minden életkorban megkapja a kellő bizalmat és nem várhatjuk el tőle, hogy tökéletes legyen. Azaz engedjük meg neki, hogy hibázzon. Mi sem vagyunk tökéletesek, mi is követünk el hibákat, amiket később kijavítunk. Én a példamutatásban, az őszinteségben és abban hiszek, hogy egyenrangú partnerként kell kezelnem őt.
• Miska most 17 éves, vannak vitáitok?
• Persze, hogy miért nem viszi ki a szennyest, vagy hogy néha elmosogatna, ilyesmi. De ezek nem komolyak. Elfogadom őt olyannak, amilyen. Egyébként Miska nekem a legcsodálatosabb gyerek a világon. Figyelmes, komoly srác, egy igazi lovag. Nem egy csélcsap fiú, nagyon fegyelmezett gyerek. Nagyon jókat beszélgetünk, szeretem, ahogyan gondolkodik.

Nem aggódik kora miatt Fotó: Facebook/Pokornylia/Bognár Boglárka

• Nem félted a lányoktól?

Nagyon helyes srác, az édesapjára ütött. Kreol bőre van és sötét szeme, sötét haja. Nagyon higgadtan kezeli a világot, és néha még én is meglepődöm azokon, amiket mond. A minap éppen azt mondtam neki, „olyan jó nézni, hogy itt sertepertélsz körülöttem”. Ő pedig azt mondta, hogy mennyire igaz az, hogy a fiúk olyan párt választanak, mint az édesanyjuk. Mert ő pont egy olyan lányt szeretne, aki ugyanezt a mondatot mondja majd neki egyszer. Azt hittem, elolvadok.

• A fiad is művészlélek. Milyen pályára készül?
• Biztosan zenész lesz. Gitározik, zongorázik és nagyon jól énekel. Nyáron sokszor felhozta hozzánk egy-két barátját és zenéltek egész délután. Én pedig hallgattam őket, és amikor igényelték, finomakat főztem nekik. Élvezem ezt az időszakot és büszke vagyok rá, hogy van egy ilyen nagy fiam.
• A napokban ünnepelted a 49. születésnapodat. Foglalkoztat a korod?
• Csak annyira foglalkozom vele, hogy elgondolkozom, hová tűntek az évek? Próbálom elfogadni ezt a számot, de tulajdonképpen békében vagyok magammal. Nem vagyok kétségbe esve. Olyan ötvenes nő akarok lenni, aki ragyog, és nem olyan, aki folyamatosan aggódik a kora miatt. Nem adnám semmi pénzért a mostani éveimet, a mostani életemet, és nem is mennék vissza az időben, hogy újra fiatal lehessek. Minden úgy jó, ahogy van.

A teljes interjú itt olvasható.