Az új lakásokra vonatkozó kedvezményes áfakulcs 2016-os bevezetése jelentős változást hozott az új lakások piacára, amely - egy átmeneti időre – 2019. december 31-ig lehetővé tette, hogy az értékesített új otthonok után a korábbi 27 százalékos helyett 5 százalékos áfát számítsanak fel. Ezen a szabályozáson 2018 novemberében könnyítettek: az új rendelkezés értelmében a 2018. november 1. előtt jogerős építési engedélyt szerző projektek lakásait - a korábbi határidőt kitolva - egészen 2023 végéig 5 százalékos áfakulcs mellett lehet értékesíteni. Azon projektek lakásai esetében ugyanakkor, amelyek az engedélyt csak 2018. november 1. után kapták meg, 2019 végén valóban véget ért a kedvezményes áfa időszaka: a 2020. január 1-jétől a fizetendő vételárrészletekre már a 27 százalékos áfamérték vonatkozik.
A kedvezményes áfakulcs megszűnése várhatóan jelentős terhet ró majd mind a vásárlókra, mind pedig a beruházókra. Az 5 és 27 százalékos áfa közötti 22 százalékos különbség jelentős áremelkedést hozhat a bruttó árakban a nettó árak változatlansága mellett is.
− Az továbbra is kérdéses, hogy pontosan hogyan alakul majd a teher megosztása a két fél, a vásárlók és a beruházók között. A fejlesztők rugalmasságát nehezíti, hogy a lakásépítési költségek magasak, így nem igen tudják lenyelni az előbb említett 22 százalékos terhet, és csökkenteni nettó áraikon, vagyis az árak emelésére kényszerülnek a már csak 27 százalékos kulcs mellett értékesíthető projektek esetében – mondja Martin János, a Living lakóingatlan-fejlesztő illetékese.
Leginkább az jellemző jelenleg a bérlakások piacára, hogy habár már nem emelkednek a bérleti díjak, a szakemberek értékelése szerint túl magasan járnak. A kínálat és a kereslet kapcsán már vegyes a kép a fővároson belül, eltérnek a tapasztalatok.
