A koronavírus által okozott pozitív környezeti változások először az űrből voltak egyértelműen észlelhetők. Ahogy terjedt a járvány és egyre több országban álltak le a környezetszennyező üzemek, illetve csökkent a gépjárműforgalom, úgy vált egyre élhetőbbé környezetünk. Már nem volt fullasztó a levegő, a szmogos nagyvárosokban a látótávolság nem korlátozódott egy-két méterre. egy szó, mint száz: a közvetlen bőrünkön tapasztaltuk a pozitív környezeti változásokat.
Először Kínában, majd Olaszországban, most pedig az Egyesült Királyságban és Németországban mintegy 40 százalékkal csökkent a levegő szén-dioxid és nitrogén-dioxid koncentrációja, márpedig ezekről az anyagokról köztudomású, hogy belégzésük számottevően megnöveli az asztma, a szívroham és a tüdőbetegség kockázatát.
Környezet- és klímavédelemmel foglalkozó szakemberek most először tapasztalhatták meg a valóságban is, milyen is lehetne a világ fosszilis tüzelőanyagok nélkül. Ahhoz azonban, hogy ez az ideálishoz közeli állapot hosszú távon is fennmaradjon, egyértelműen politikai döntés szükséges, maga a koronavírus-járvány –, bármennyire is paradoxonnak tűnik ez a megállapítás, – ehhez csak esélyt adott az emberiségnek.
A több évtizednyi masszív szennyezés után a Föld egy pillanatra végre fellélegezhetett. Március közepére a légi forgalom felére csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. A múlt hónapban az Egyesült Királyságban a közúti forgalom több mint 70 százalékkal csökkent. A kevesebb emberi mozgással a bolygó szó szerint megnyugodott: még a szeizmológusok is a „kulturális zaj” által okozott alacsonyabb rezgésszámról számoltak be.
A kulcsfontosságú környezeti mutatók, amelyek több mint fél évszázada folyamatosan romlottak, megálltak vagy javultak.
Kínában a széndioxid kibocsátás mintegy 18 százalékkal csökkent február eleje és március közepe között. Európában pedig az előrejelzések szerint körülbelül 390 millió tonnával fog csökkenni a széndioxid kibocsátás. Jelentős esésre számíthatunk az Egyesült Államokban is, ahol a személygépjárművek forgalma – ez jelenleg a fő széndioxid kibocsátó - közel 40 százalékkal csökkent.
Bolygónk várhatóan a globális kibocsátás első csökkenését fogja megtapasztalni a 2008-as pénzügyi válság óta - írja a Guardian.
Olyan sokan végzik most a munkájukat home office-ból, hogy az Egyesült Királyságban az Autóipari Szövetség vezetője például azt javasolta a kormánynak, hogy az infrastrukturális beruházásoknál a hangsúlyt az új utak építéséről az internet sávszélességének növelésére helyezzék át inkább.
„A kibocsátások csökkenése globális és soha nem látott szintet ért el” - mondta Rob Jackson, a Global Carbon Project elnöke.
A levegőszennyezés a legtöbb területen visszaesett. A mostani járvány megmutatta, milyen hamar visszaáll a környezet eredeti állapota, ha megszűnik a széndioxid kibocsátás jelenlegi extrém mértéke.
Ugyanakkor az emberi költségek már most túl magasak és a környezeti haszon is csak átmeneti lehet, ha újra beindulnak a gazdaság motorjai, és ismét csak a gazdaság elsődleges érdekei lesznek a fontosak.
Szisztematikus és rendszerszintű változtatásra van szükség az energia-infrastruktúránkban, különben a kibocsátás később visszatér – figyelmeztetnek szakértők.
Ha a kormányok a gazdaság motorjait a szokásos üzleti visszatérés céljából ismét felpörgetik, a környezeti haszon valószínűleg csupán átmeneti lesz, vagy teljességgel vissza is fordul.
Kínában már van is erre egy a világ többi részére is intő példa: miután Wuhanban nem merültek fel újabb fertőző esetek, a lezárást enyhítették, március vége óta pedig ismét jelentősen növekszik az energiafelhasználás és a légszennyezés a térségben.
