A szervezet egészséges állapota sokak véleménye szerint azt jelenti, hogy nem vagyunk betegek. Akik így gondolják, valószínű nincsenek tisztában azzal, hogy nagyot tévednek.

Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozás és az egészségi állapot között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk optimális, vagy egészséges táplálkozás alatt?

A jó egészségünk megőrzése érdekében állandó és tudatos erőfeszítéssel érhetjük csak el azt, hogy azokat a táplálékokat válasszuk ki, amelyek elfogyasztásával biztosíthatjuk a jó erőnlétünket, egészségünket.

Azonban az ételekre vonatkozó, úgynevezett, társadalmi tudás nem tart lépést az élelmiszeripar fejlődésével, ami azt vonhatja maga után, hogy kétségek merülhetnek fel a táplálékok egészségi kockázatai miatt. 

Ugyanis az étkezés úgy is felfogható, mint mindennapi kockázat: mivel amit elfogyasztunk, az még szennyezett is lehet, sőt előfordulhat, hogy egyáltalán nem tartalmazza a szervezet számára életbevágóan fontos tápanyagokat sem. (és gondoljunk a sok mesterséges színezékre)

Mit együnk, hogy ne kelljen félnünk?

Íme a kérdés, ami egyre gyakrabban foglalkoztatja mostanában az embereket.

Úgy tíz évvel ezelőtt legfeljebb ötezer, önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak a hazai üzletekben, ma viszont már több mint ötvenezer féléből lehet választani.

Ez azt jelenti, hogy ha száz évig élne az ember, és mindennap más étel kerülne az asztalára, akkor sem érne a kínálat végére.

Míg a hetvenes évek még a minél több fehérje fogyasztás jegyében zajlott le, addig mára a mikro-tápanyagok váltak kulcsszereplőkké a táplálkozásban. Az iparilag fejlett országokban a feldolgozott élelmiszerek hódítottak teret maguknak (pl. Németországban a táplálék 75%-a, az USA-ban 95%-a iparilag feldolgozott élelmiszerből áll).

Az iparilag feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a többlépcsős kémiai eljárás során finomított, kémiailag átalakított, vitálanyagoktól -mentes, olyan táplálékok is, mint például a margarin és az étolaj.

 A táplálkozás okozta szervi problémákat összefoglaló néven, civilizációs betegségeknek hívják. Fő felelősének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepő, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája csak gyarapodik.

Az optimális egészség biztosítása érdekében, a szivárvány színeinek megfelelő zöldségek és gyümölcsök együttes fogyasztását javasolják a kutatók.

Ugyanis azok a kémiai anyagok, amelyek nagyon hasznosak a szervezet számára, azok egyben a gyümölcsök és zöldségek színezőanyagai is. Ezért lila színű például az áfonya, vagy zöld a spenót és narancssárga a sárgarépa. Úgy tűnik, hogy a táplálkozástudományi kutatások szerint, a wellness mozgalom egyik alappillérének (a helyes táplálkozásnak) nélkülözhetetlen feltételeit lehetetlen biztosítani a táplálék-kiegészítők és étrendpótlók nélkül. Ezekre azért van szükség, mert a mai növények a környezeti hatások miatt már nem tartalmaznak annyi mikro-tápanyagot, mint kb. száz évvel korábban.

A megelőzés céljából javasolt tabletták fogyasztása azonban sokakban ellenkezést vált ki. A hangsúly azon van, miszerint nem mindegy, hogy valaki megelőzés céljából fogyaszt rendszeresen - az élelmiszerek kategóriájába tartozó - táplálék-kiegészítő készítményeket, amikor még egészséges, vagy a mellékhatásoktól sem mentes gyógyszertablettákat veszi be akkor, amikor már megbetegedett.

Ki gondolta volna, hogy eljön majd az az idő, amikor a hétvégi ebéd után desszertként kék, sárga, vagy piros vitamintablettákat fogyasztunk.  Ha jól belegondolunk, ez végeredménye lehet egy olyan folyamatnak, ami globális összefüggéseket sejtet. -A tömegtermeléstől kezdve a környezetszennyezésen át egészen a civilizációs betegségekig.

Sőt, ezek a hatások, amik tőlünk, emberektől indultak, egyre inkább befurakodnak az otthonainkba, és az ételünkön keresztül térnek vissza hozzánk.