Kevesen tudják ugyanis, hogy ha 8 órán keresztül hűtünk 1 helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha 2 napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.
Légkondi: ördögi körforgás
A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás mértékét, vagyis minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, ami ellen védekezünk. Környezetvédelmi és iparági szakértők is egyetértenek abban, hogy a természetes anyagból készülő hőszigetelés lényegesen jobb megoldást jelent.
„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtő berendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli az áramfogyasztást, vagyis havi 8-10 ezer forinttal magasabb villanyszámlát okoz, míg a szigetelés mind anyagi, mind környezeti szempontból lényeges spórolásra ad lehetőséget; télen-nyáron” – tette hozzá az igazgató.
Téli mennyiségű energiafogyasztás nyáron?
Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszak járt nagyobb energiafogyasztással, a Mavir tájékoztatása szerint ma már nyáron, tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.
Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 °C fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.
