Mivel Interneten rengeteget szoktam vásárolni, könyvet rendelni és egyéb műveleteket végezni, gondoltam egy kis banki átutalás sem fog megkottyanni: egyszer el kell kezdeni.
Nem igazán sikerült fényt derítenem első körben arra, hogy a 6 jegyű azonosító, a 7 jegyű azonosító, a 10 jegyű azonosító és egyéb kódok közül mit kellene bepötyögnöm, hogy az Interneten kényelmesen végigcsináljam a procedúrát. Azért próbálkoztam, pötyögtem és pötyögtem a végeláthatatlan számsorokat, de valahogy egyik kombináció sem volt az igazi...
Itt már komoly segítségre szorultam. Előkotortam a bankkártyámat, és bementem a helyi bankfiókba. Ügyesen megtaláltam a cetliket kiadó automatán, hogy nekem a 2-es számú gombot kell nyomni, és már villogott is az egyik pult az én számommal.
Innen jött a java. Ezúton is köszönöm az engem kiszolgáló banki alkalmazott hölgy türelmét! Előálltam, hogy fogalmam sincs semmilyen kódomról, semmilyen azonosítómról, pedig nekem ezekre okvetlenül szükségem van az internetes átutalásokhoz.
A hölgy készséges volt, elmagyarázott mindent, kaptam szép új kódokat. Az ügyintéző a 25. papír kinyomtatása után, az én 40 aláírásom után is türelmes volt (nem úgy, mint én).
Akkor kitaláltam, hogy módosítsuk a limiteket, hogy mennyit vehetek ki, mennyit utalhatok át egy nap. Aztán felírt nekem mindent, amit nem, abban bízott, hogy azt fejben tartom (Dehogy tartom! Gyorsan lefirkantottam a szupertitkos hétjegyű kódomat, úgy a biztos).
Otthon nagy büszkén leültem a gép elé, hogy én most csakazértis megmutatom, mekkora májer vagyok internetes átutalásban. Aztán mivel számtalanszor elütöttem örömömben a kódokat, egyszer csak egy kis felkiáltójel mellett kiírják, 24 órára letiltották a kártyámat. TRAUMA! Elbuktam! Csúfosan!
Felhívom a telefonos szolgáltatást, hátha valami empatikus alkalmazott megnyugtat és segít. Így is történt, 10 perc telt el dallamos hangocskákkal "ha ezt akarja, nyomja meg a nem tudom melyik gombot"- szövegekkel, mire az ügyintézőhöz értem, akinek egy levegővel elmondtam a bajom. Azt mondta, így azért telefonon keresztül bátran utalhatok, nyugodjak meg. Kapcsolt is tovább, mielőtt megnyikkanhattam volna.
Bepötyögöm a sokjegyű azonosítókat. Kettőt. Nem ütöm el. És mi vár a vonal másik végén? Egy kedves, érces női hang közli: Sajnáljuk, mivel bankkártyáját 24 órára letiltottuk, telefonon sem tudja intézni banki ügyeit. Viszonthallásra. ÉS LERAKTÁK!
Másnap bementem a bankba, egy másik, hasonlóan birkatürelmű hölgy készségesen feloldotta a kártyámat, s arcizma sem rándult, amikor idegességemben a pinkódomat is rosszul ütöttem be.
Van még mit gyakorolni, be kell látni.
Azzal vigasztal mindenki, hogy nálamnál nagyobb emberek is hibáznak, nálamnál jóval nagyobbakat.
A pénz amúgy megérkezett, köszöni szépen, hagyományos átutalással. Várok én még az Internettel...