Annyi biztos, hogy július második hétvégéje Velencén garantáltan a vízről, a játékról, a versenyről, a pihenésről, a sárkányhajókról, kajakokról, kenukról szól, s hogy kicsik és nagyok életkortól függetlenül szállhatnak csónakba, próbálhatják ki a legújabb vízi alkalmatosságokat, mérhetik össze erejüket szlalom versenyben, kajak-pólóban vagy éppen az eszkimó-indián versenyágban. A nap legizgalmasabb eseményének a sárkányhajó verseny ígérkezik: látványos és hangos körülmények közepette egyszerre négy óriáshajó küzd, fedélzetén nyolcvan emberrel! A fesztivál résztvevői azzal, hogy kipróbálják a legújabb sporteszközöket, hogy versenybe szállnak másokkal - pontokat gyűjtenek, majd pontjaikat ajándékokra válthatják, illetve a legjobbak sorsolás útján tárgynyereményekkel gazdagodhatnak. A fődíj egy értékes mobiltelefon lesz.

Családi rendezvényről lévén szó a szervezők a legkisebbekre is gondoltak: velük animátorok, szakemberek foglalkoznak, amíg szüleik valamelyik versenyben vesznek részt. A nagyobb gyerekek az Ország Kenulapjának elkészítésében segédkezhetnek: a majd négyméteres, félig kész kenulapátot a gyerekkezek csiszolhatják simára, az alkotók neve a magyar kajak-kenu válogatott tagjainak aláírása mellé a lapátra kerül, a remekművet pedig a későbbiekben jótékony célra árverezik el.

Július 12-én délután kajak-kenu olimpiai versenyzők dedikálnak majd, előreláthatólag köztük lesz Horváth Gábor kajak négyes olimpiai bajnokunk is.

- Számomra a nyílt víz, az evezés a szabadság érzését jelenti - meséli az olimpikon. - Talán azért is, mert gyerekkorom óta víz közelében telik az életem, az evezés barátokat, remek társaságot, és nem utolsósorban semmivel nem pótolható élményt ad.  A csúcspontot mindig a túrázások jelentették, a dunai, tiszai evezőtúrák, ahol remek hangulatban, örökös játékkal telt az idő. Az ember gyerekként nem azért kezd el sportolni, hogy nagy versenyző, akár olimpiai bajnok legyen belőle. Egyszerűen azért, mert szereti azt a sportágat, amit űz. Velem is így kezdődött, én elég későn kezdtem el versenyszerűen evezni, ugyanis nem tudtam úszni. Ezért leballagtam az uszodába, majd úgy alakult, hogy két évre ott is ragadtam, jók voltak az eredményeim. De végül 13 évesen már eveztem, s azóta is. Ha valaki megkedveli a vizet, onnan egyenes út vezethet bármelyik vízi sporthoz, később dől el, hogy versenyszerűen vagy amatőr szinten érdemes-e űzni.

Vereckei Ákos kajak négyes olimpiai bajnok szerint az evezést gyerekkorban elsősorban a kalandos túrázások miatt lehet megszeretni, elég, ha arra gondolunk, hogy olyan elvarázsolt, vadregényes szigetekre lehet eljutni csónakkal, amelyek másképp megközelíthetetlenek. Az, hogy végül mi dönt a versenyszerű sport mellett, sok mindentől függ, leginkább attól, hogy valaki igazán el tud-e mélyülni az adott sportágban. A sport, így az evezés is hosszú távon rendszerességet, kitűnő fizikai állapotot és remek közösséget jelent, amelyben ha egyedül is edz valaki, mégis egy olyan közösség tagja, amelyben mindenki hasonlóan gondolkodik a sportról, a víz nyújtotta egyedülálló élményekről.

Július 12-én a Velencei-tónál, Sukorón a T-Mobile Vízi Szabadidős Sportfesztiválra mindenkit várnak, akiknek a mozgás, a játék és a versenyzés, az élmény és a jókedv egyet jelent a vízi sportokkal.