Szeparált helyiségek helyett a 21. századi otthonokat az egybefüggő, szellős terek jellemzik, miközben a lakások átlagos mérete csökkent. A ma otthonaiban már nem falak osztják fel a teret. Szobák helyett egymással rugalmas kapcsolatban lévő részfunkciók rajzolják ki a lakás szerkezetét - írja tanulmányában Kalmár Miklós, a BME építészmérnöki karának docense. A szeparált előszobát, étkezőt, társalgót, dolgozót, sőt a konyhát is felváltotta a többcélú, többterű nappali szoba, amely egyesíti magában a különböző napközben végzett tevékenységek színtereit.
Az építészeti technológiák fejlődése ugyanis oda vezetett, hogy a 21. századi lakásokban ma már nem a forma szabja meg a funkciót, hanem éppen fordítva, az építész igyekszik megtalálni a feladathoz leginkább illő formát. Miután statikailag már nincs szükség a korábban nélkülözhetetlen tartószerkezetekre - a 19. század közepén elterjedt öntöttvas vázszerkezet feloldotta a fesztávok követelte korlátokat -, összefüggő terekké olvadhattak az apróbb helyiségek. Egyben, mégis külön Mivel a nappali egyszerre helye az otthoni kikapcsolódásnak és a reprezentatív vendéglátásnak is, itt kell megteremteni a meghitt relaxálás, az elmélyült munka és az elegáns fogadás feltételeit. A kérdés, hogy hogyan lesz esztétikus az a tér, amely ennyi különféle feladatot lát el. A szakértők szerint a kulcs a kényelem és a dizájn közötti kényes egyensúly megtalálása.
Bár ebben a multifunkciós helyiségben általában nincsenek falak, valamilyen módon mégis elkülönülnek egymástól az egyes területek. Egy térbe állított bútor, lépcső, dobogó vagy csupán az eltérő padlóburkolat - de akár egy odaillő nagyméretű szőnyeg is - alkalmas arra, hogy optikailag szeparálja az étkező- vagy a dolgozórészt az ülőgarnitúrától. Szerencsésebb esetben - ez általában igaz az új építésű ingatlanokra - már a tervezéskor gondolnak erre, és így a helyiség formája is segíti az optimális térrendezést.
Valamely nyugodt szegletben érdemes kialakítani az étkezésre, a munkára szánt sarkot, nem megfeledkezve a közlekedési útvonalakról, mert hamar irritálóvá válik, ha mondjuk az asztalhoz vezető folyosót egy szófa zárja el. A lakberendezési lapokban sokszor látott középre tolt asztal vagy a nappali domináns pontjára állított látványos relaxfotel sem feltétlenül praktikus megoldás a mindennapokban.
A kiegyensúlyozottság és a rendezettség kulcsfontosságú, ha több funkció él egymás mellett. Ezért a berendezési tárgyak kiválasztásánál - függetlenül a funkciók sokszínűségétől - egy térként kell értelmezni a helyiséget. Nem célszerű például a nappalirész stílusától eltérő módon berendezni az étkezőt. A harmónia érdekében jó, ha az árnyalatok és a stílus visszaköszönnek az összekapcsolódó lakrészekben, és a tárgyak elhelyezésénél is szerves egészként kell kezelni a nappali terét.
A nagyobb, hivalkodóbb bútoroknak és dekorációnak tágas térre van szükségük, hiszen saját méretükön túl is hatnak. És egy másik fortély: rendezzük az azonos típusú tárgyakat - képeket, vázákat - egy helyre. Ez is fokozza a helyiség vizuális nyugalmát. Az organikus otthon titka ugyanis a kiegyensúlyozottság. Ez stílustól függetlenül elérhető néhány, szakemberek által javasolt lakberendezési "trükk" megszívlelésével.
Az egyik legfontosabb a szépséggel szoros kapcsolatban álló szimmetria. Ez az ókori görög művészetekben az arányosságot, harmóniát, ritmust jelentette. A híres német matematikus, Hermann Weyl pedig a századfordulón így fogalmazott: "A szimmetria - bármily tágan vagy szűken is értelmezzük - egyike azoknak a fogalmaknak, amelyek segítségével a történelem folyamán az emberek igyekeztek a rendet, a szépséget és a tökéletességet megérteni, és megvalósítani."
Keressük a fókuszpontot!
Bár a szépség szubjektív fogalom, tudósok bebizonyították, hogy minél szimmetrikusabb egy arc, a többség számára annál szimpatikusabb. Ugyanígy a lakás hangulatához is jelentősen hozzájárul a bútorok és a tárgyak kiegyensúlyozott elhelyezése. De mit jelent ez a gyakorlatban?
A több szerepben tündöklő lakószoba berendezésekor először a fókuszpontot kell megtalálni: melyik lesz a helyiségnek az a része, amely az első pillanatban vonzza a belépő tekintetét. Ma már egyre több nappaliban kap helyet például a családi tűzhelyek hangulatát idéző kandalló. Ebben az esetben akár ez is lehet a szoba középpontja és egyben leghangsúlyosabb eleme, amely meghatározza a többi bútor helyét.
Funkcionálisan persze a televízió is lehet a kiindulópont, amely kijelöli a nappaliban legnagyobb helyet foglaló bútornak, az ülőgarnitúrának a pozícióját. Ám ez nem látványelem, még akkor sem, ha a legexkluzívabb készülék díszíti a falat! Nem kelt jó benyomást, ha a vendégek a helyiségbe lépve egy dobozzal találják szembe magukat, mint ahogyan az ajtónak háttal álló ülőbútor sem vált ki pozitív érzéseket, sőt!
Akárhány arca lehet a nappali szobának, a leghangsúlyosabb berendezési darabja az ülőgarnitúra: ez determinálja a helyiség stílusát. Ha a lakás gyakorta válik vendégségek színterévé, az egybefüggő sarokgarnitúra helyett - bármennyire divatos is - praktikusabb foteleket elhelyezni. A kommunikációban fontos szerepe van ugyanis a metakommunikációnak, egy jó beszélgetéshez tehát elengedhetetlen, hogy a beszélgetőpartnerek egymásra tudjanak nézni.
Az idők szavai A nappali szoba szerepéről és annak változásáról talán az angol nyelvterületek szóhasználata árulkodik leginkább. A 19. században parlor vagy parlour szóval illették a lakásnak azt a helyiségét, ahol a család összegyűlt beszélgetni. A kifejezés a francia parler, azaz beszélni igéből ered. Miután azonban így hívták a ház azon szobáját is, ahová a halottat fektették a temetés előtt, a 20. században a kifejezéshez társuló képzet kellemetlenné vált.
Ekkor terjedt el Angliában a sitting room, azaz "ülőszoba", vagy living room, azaz lakószoba, Amerikában és Ausztráliában pedig a lounge room (vagy csak lounge), azaz társalgó. Napjaink lakásdivatjára is reagál a nyelv: Amerikájában egyre elterjedtebb a "great room", azaz nagyszoba kifejezés, utalva az összefüggő terek divatjára, más angol nyelvterületű országokban pedig a front room hódít, jelezve a megváltozott lakásszerkezetet: a családi házakban és az új építésű modern lakásokban a bejárati ajtó gyakran egyből a nappaliba vezet.
Forrás: Wikipedia
- sebők -
Fotó: Fényes Gábor, Förster Tamás
A cikk a Piac és Profit magazin 2008. szeptemberi számának NHD rovatában jelent meg.
