A pünkösd - a húsvét és a karácsony után - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: "a Szentlélek eljövetele - mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője -, az egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete.
A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösd kor az egyház, amely egy, szent, katolikus - vagyis egyetemes - és apostoli -" - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Pünkösdkor nemcsak az egyház születését és a szentlélek kiáramlását, hanem az önzetlenséget és a nyitottságot is ünnepeljük. Az apostolok Jézus halála után dönthettek volna úgy is, hogy Jeruzsálemben maradnak, de a szentlélek eljövetele segítette őket abban, hogy legyen bátorságuk elmenni és hirdetni az evangéliumot. Később mindannyian mártírhalált haltak – erről Monostori László az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki irodaigazgató-helyettese beszélt az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.
A csíksomlyói búcsúról felidézte, a legenda szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem megpróbálta a katolikus székelyeket unitárius hitre téríteni,pünkösd szombatján nagy csatát vívtak, amelyet a székelyek megnyertek. Úgy tartották, hogy a csíksomlyói szűzanya segítette őket abban, hogy megtarthassák hitüket, ezért megfogadták, hogy minden évben hálát adnak neki. Csíksomlyó a rendszerváltás után lett a világ magyarságának egyik találkozóhelye, amely idén is megtelt zarándokokkal szombat délelőtt.
Pünkösd ünnepéhez számos népszokás is kapcsolódik
Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb.) mérték össze ügyességüket.
A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. No és ilyenkor táncolják ki nagy mulatozások közepette a májusfát is, amit a legény állított május elsején a kiszemelt kedvese háza elé.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés.
Balassi Bálint: Borivóknak való
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.
Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.
Áldott ünnepet és jó pihenést kívánunk!
Ha még nincs ötlet, merre indulj ezen a két ünnepnapon, ajánlunk néhány gyönyörű helyet és látnivalót!
