A szomorú statisztikák okai részint a szülők életvitelében keresendők: a stressz, a toxikus anyagok, a különböző típusú fertőzések, a legyengült immunrendszer mind kiválthatják a születendő gyermek allergiára való hajlamát. Továbbá okozhatják a születési rendellenességek és az öröklött hajlam is.
Az ételallergia gyerekeknél gyakoribb, mint felnőtteknél. Amikor az elválasztás után a kisbaba megismerkedik a szilárd táplálékkal, gyakran lépnek fel nála emésztési vagy viselkedési problémák, hurutos tünetek vagy bőrkiütések, de ezeket általában nem allergiás reakcióknak tartják, hanem a fertőzésekkel vagy a fogzással együtt járó tüneteknek vélik a szülők. Pedig ezek a változások egyértelműen arra utalnak, hogy a csecsemő allergiás vagy érzékeny valamely tápanyagra (tehéntej, búza, citrusfélék stb.), és ha azt rendszeresen adják neki, az akut reakciók száma és erőssége ugyan csökkenhet, de kialakul egy ún. "lappangó" reakció, egyfajta rejtett allergia, amely egy ideig nem produkál tüneteket. Később aztán bármilyen stressztényező hatására- például fertőzés, oltás, antibiotikumos kezelés stb. - megjelenhet asztma vagy ekcéma formájában.
A tápanyag intolerancián kívül a gyerekek szervezetének meg kell birkóznia a növekvő toxicitással is: a belélegzett levegő, a lakókörnyezet (műanyag szőnyegek, tapéták, ruhaneműk, ragasztóanyagok), az ivóvíz, a műtrágyás talajba vetett és permetezett zöldségek, gyümölcsök, valamint a tartósított élemiszerek mind nagy mennyiségű toxikus anyagot tartalmaznak.
Ráadásul a csecsemők tápcsatornájában élő normál baktériumflóra egy része is sérült az anyatejben lévő toxikus anyagok, például a dioxin jelenléte miatt. Ez nem azt jelenti, hogy az anyatej káros, de kétségtelen tény, hogy korunkban már az anyatejjel táplált csecsemők is ugyanolyan allergiás reakciókat produkálnak, mint a nem szoptatott kisbabák, holott 25-40 évvel ezelőtt az anyatejet fogyasztó csecsemők sokkal ellenállóbbak voltak a fertőzésekkel szemben, mint azok, akiket tehéntejjel vagy tápszerrel etettek.
A legtöbb allergia megszűnik a gyermekkor elmúltával, ám vannak bizonyos élelmiszerek, mint pl. a dió, a földimogyoró vagy a tenger gyümölcsei, amelyekre az allergia egész életen át megmarad.
A tejallergia a tejfehérjék elleni immunológiai reakció, ezt nem lehet kinőni. Oka leggyakrabban, hogy a gyermek túl korán kap tejtartalmú ételt, egy éves kor alatt ne adjunk gyermekünknek semmit, ami tejet tartalmaz! (A szoptatás alatt lehet tejet fogyasztani, hiszen az így bevitt fehérjék az anya szervezetében még a bélben lebomlanak, és az anyatejbe csak olyan kis mennyiségben kerülnek át, hogy az már nem veszélyes a babára.)
Az ételallergia 50%-ban bőrelváltozásokat (elsősorban kiütéseket), 20%-ban gyomor-bélrendszeri tüneteket (pl. hasmenést, 20%-ban légzőrendszeri tünetelet (pl. nehézlégzést) és 10%-ban egyéb tüneteket okoz (fejfájás, vérkeringési elváltozások, mentális vagy pszichés problémák stb.). A gyermek viselkedése általában nem hozható összefüggésbe vele.
A rejtett allergia vagy tápanyag-intolerancia jelenléte könnyen megállapítható oly módon, hogy az étrendből kihagyjuk azokat az ételeket, amelyek okozhatnak allergiát, de míg a felnőttnél elég kb. egy hét arra, hogy az allergia tünetei eltűnjenek, addig egy gyereknél csak több hét után enyhülnek a panaszok.
A hagyományos kezelés speciális diétából áll, amelynek megtervezésében gasztroenterológus szakorvos és diétás nővérek is közreműködnek. Az elmúlt néhány évben több tanulmány számolt be arról, hogy az allergia (asztma, ekcéma stb.) gyógynövényekkel és homeopátiával való kezelése rendkívül eredményesnek bizonyult mind a felnőttek, mind pedig a gyerekek esetében.
Fenti cikk alapjául szolgáló információkat az InforMed-en tallózva gyűjtötte a szerző.
Fodor-Kassai Mónika
