Nevezik a fények városának, a szerelem városának, a divat fővárosának, s még számtalan jelzőt is illesztenek hozzá.Vajon miért olyan vonzó ez a város? Mitől alakult ki olyan imázsa, mely életkortól, társadalmi helyezettől, iskolázottságtól függetlenül olyan vonzó, hogy több tíz millió turista keresi fel évről-évre?

Csak reklámmal nem lehet ilyen hatást elérni, s a marketing szakemberek is igazolják, az imázs kialakulásában a szájpropagandának komoly szerep van.

Szerencsés vagyok, szemtelenül sokat jártam Párizsban. Módom volt bebarangolni a város ismert és kevésbé ismert helyeit, többször is. Azt is készséggel elismerem elfogult vagyok, szeretem minden zegét-zugát. Ám éppen ezek alapján, s anélkül, hogy felsorolnám mindazokat az elemeket, melyeket prospektusokból is megismerhetnek, azt gondolom Párizs legfőbb vonzereje a hangulata.

Pontosabban nincs még egy olyan város talán, amelyiknek annyiféle hangulata lenne, mint Párizsnak. Ha az ember csak úgy elindul egy pontról, és sétál néhány kilómétert pontosan érzékelheti ezek a hangulat váltásokat az egyes kerületek, negyedek között. A hangulatváltás mögött elsősorban stílus ( s nem is csak építészeti) váltások állnak.

Hogy érzékeltessem mondandómat, tegyünk egy képzeletbeli sétát.

Kiinduló pontnak válasszuk a híres Étoile teret. A diadalív nem csupán a maga impozánságával lenyűgöző, hanem tökéletes kapocs a térre befutó 12 sugárút között. A hömpölygő autófolyamok sokak számára riasztóak, ám ha az ijedtségen túltesszük magunkat érezzük a város lüktetését, mintha Párizs szívének közepén lennénk. Utunkat folytassuk a nem kevésbé híres Champs-Elysées-n, amely mára inkább az üzleti-pénzügyi világ kirakatává vált, ám tartalmában is, hangulatában is pontosan jelzi, Párizs az üzleti világ fontos ütőere.

A sugárút végén, a Concorde tér közepére érdemes beügyeskedni magunkat, a két szökőkút közé, hogy érezzük a szimmetrikus szépség, az elegáns és távlatokat nyújtó térrendezés hangulatát, ha körbetekintünk. A rue de Rivolin tovább sétálva egyik oldalról a Louvre-ból és a Tuileriák kertjéből árad a királyság és a fenségesség hangulata, a másik oldalról pedig az egykori nagypolgári házak kissé mint ha az úrhatnámság érzését közvetítenék. Ha rue de Castiglione-n balra fordulunk néhány méter után elérjük a Vendome teret, melyből nem csupán árad, hanem földhöz is szögez az elegancia hangulata. Pontosan igazolva azt, hogy a nemes egyszerűség a legelegánsabb. Semmi hivalkodó pompa, felesleges díszítés - s mégis érezzük az igazi eleganciához más is kell, nemcsak sok pénz.

Ha magunkhoz tértünk az ájulásból, forduljunk vissza, s induljunk el jobbra a rue Saint Honoré-n. Ne csak a híres divatházak butikjainak kirakatait nézzük meg, hogy meglássuk a legfrissebb divatirányzatokat, hanem figyeljük meg az utcában sétáló, az ületeket nézegető, vagy abba betérő francia nőket! A legtalálóbb francia szó rájuk a charme (magyarul is használjuk sármos - jelzőként, hibásan), mely igazából egy fogalom: egyéniséget sugárzó vonzerő. Több mint szépség, benne van a stílusérzék, az öntudatosság, az egyéniséghez legjobban illő ruha és smink. Meg lehet próbálni ellesni, de a francia nőkből és az utca képéből áradó hangulat sehol másutt fel nem lelhető.

Utunkat bármerre folytathatjuk Párizsban, hasonló hangulatváltásokban lehet részünk, mint ez alatt az alig egy órás séta alatt. Csak figyeljünk a levegőből, a házakból, az emberekből áradó kisugárzásokra, miközben a történelem és a kultúra kincseit is felfedezzük.

Lovas Katalin