"Megszólítnak, mert ők én vagyok már,

                                                gyenge létemre így vagyok erős,

                                                ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,

                                                mert az őssejtig vagyok minden ős -

                                                az ős vagyok, mely sokasodni foszlik,

                                                apám- s anyámmá válok boldogan,

                                                s apám, anyám maga is ketté oszlik

                                                s én lelkes Eggyé így szaporodom!"

                                                                                    (József Attila)

A várakozás izgalma a menstruáció körüli napokban jeleik meg ismét, de nincs semmilyen biztos jel. Az első igazi gyanújel a menstruáció elmaradása. És jön az öröm és az aggodalom kettőse, az első trimeszter:

Minden jelentős érzelem ambivalenciával jár - mint erről az előzőekben már írtunk. Ez teljesen természetes. Természetes, mert egy sor dolgot megváltoztat a terhesség. Egészen más érzés a terhesség tudata, mint ahogyan azt a tervezgetés időszakában elgondoltuk. Sokan nem is merik elmondani - még a partnerüknek sem - a nagy hírt. Olyan, mintha erre a titokra szükség lenne. Igen, szükség van, mert a test még "néma", ezzel szemben a lélek hangos.

 Hangos az örömtől: nekem is lesz kisbabám! Anya leszek! Viszont a hangos örömmel szinte egy időben megjelenő kétségektől is: tényleg? biztos? megmarad? mi lesz velem? mi vár rám? mi lesz velünk, örül-e a párom? stb. stb.

A titok időszaka nem titkolózás. Fontos szakasz. A nő önmagát tisztázza, a magzatnak nyit a lelkében is utat, hiszen a magzatnak nemcsak az anya testébe, méhébe kell beágyazódnia, az anya lelkében is el kell rendeződnie. A magzatnak az anya testi-lelki véráramában van biztonságos, jó helye.

A nő számára fontos, hogy terhessége tényét intim, ünnepélyes keretek között "súgja" meg férjének, anyjának, és valóban úgy is közli, mintha valódi titkot súgna meg. Majd együtt folytatják a "titkolózást", azon felkiáltással, hogy "addig ne szóljunk senkinek, amíg nem biztos". Mi biztos? Holott a nő is, majd az ifjú szülőpár is tudja, hogy eszük ágában sincs eltitkolni a várandósságot.

Sokan a késleltetett közlést, a titok időszakát avval racionalizálják, hogy a terhesség nem biztos. Holott nem a terhesség az, ami nem biztos. Nem tértek át a terhességgel együttjáró életforma változásra. Ők maguk vannak tele az öröm mellett kétségekkel. Ez az öröm és kétely, kétség hullámzás természetes, mégis sokan szégyenlik, sőt bűntudatot élnek át emiatt.

Miért ez az ambivalencia? Nemcsak az érzelmi hőfok miatt, hanem a rengeteg változás miatt is, ami az anyasággal, apasággal együtt jár.

Új szerepek jelennek meg az élet színpadán:

Megváltozik addigi egész életük, a kapcsolatuk. Az addigi férfi-nő kapcsolatból szülőtársakká válnak - életük végéig.

-  Megváltozik addigi egyenrangú kapcsolatuk, a nő sok szempontból, ha átmenetileg is rászoruló, helyzetbe kerül.

-  Addigi gyermek helyzetből szüleikkel egyenrangú felnőtt, szülőtársi viszonyba kerülnek.

-  Átrendeződik az addigi baráti kör, keresni kezdik a hasonló életszakaszban lévők társaságát.

Személyes ambíciók átrendeződése:

- Megváltozik a munkához, a munkahelyhez, a munkatársakhoz főződő viszony. Általában a nő háttérbe, a férfi előtérbe helyezi a munkát.

- A szakmai karriert - átmenetileg - a nő háttérbe helyezi.

-  Megváltozik addigi anyagi helyzetük.

A testséma és az érzelmi hangulati élet megváltozása:

-  A nőben végbemenő testi változások élménye átadhatatlan, a szavak nem pótolják.

-   A férfi és a nő életük közös nagy élményét más úton és másképp járják végig. Csak egymás kezét foghatják - bizalommal.

Új feladatok és örömök jelennek meg az életükben:

-  Át kell majd rendezni a lakást, ki kell alakítani a gyermek helyét - először csak

  gondolatban.

- Megváltozik a percepció (tele lesz a város terhesekkel, kisgyermekes párokkal, van

   játékbolt, bébi-bolt stb.)

-  A betervezett nyaralás, síelés "ugrott".

- Szülész-nőgyógyászt kell fogadni és vizsgálatokra kell járni.

- Meg kell(ene) változtatni a mozgás szokásokat, az öltözködést, az időbeosztást (jó többet pihenni, sétálni stb.), egyszóval az életformát.

Mindezek a változások azoknak, akik túl vannak rajta ésszerű és természetes. Azoknak, akik éppen benne vannak, akik szembetalálkoznak a változás és változtatás szükségességével meglepő, esetleg megdöbbentő. Nem voltak rá felkészülve. Egyszerűbb úgy tenni és gondolkodni, mintha mindez nem lenne.

Évek óta tartunk Anyaságfelkészítő tanfolyamot (Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), ahol a várandósoktól megkérdezzük, hogy "Ki érzi magát anyának?" Éveken keresztül csak azok emelték fel a kezüket, akiknek már volt gyermekük. Szerencsére az utóbbi időkben már a várandósok közül is többen felemelik a kezüket. Ez így van jól. A magzatnak is szüksége van az érzelmeket adó, az anyaságába elmélyülő édesanyára, nemcsak az anya tápláló és életet nyújtó testére.

A szülővé válás folyamatát külön nehezíti az a társadalmi hozzáállás, amely nehezíti a nő terhességi állapotát, nevezetesen:

A terhes nőt nem az anyaság kezdetén lévőnek, hanem "stramm" nőnek kívánja látni, aki "mellesleg" terhes. (Sajnos sok nő azonosul evvel a képpel, és igyekszik eszerint élni.)

A terhesség valóban nem betegség, de megváltozott állapot testileg-lelkileg egyaránt. Másállapotos, mondja a magyar nyelv. (Itt jegyzem meg, hogy a terhes szó nem a teher, súly, hanem a tereh szóból, melynek jelentése térben-időben kiteljesedő, gyönyörűséget okozó származik.)

A másik elvárás, hogy csak boldog, örömmel eltelt lehet - ha éppen megkérdezik. A változás folyamatával járó kétségek iránt szinte elutasító a mi világunk, holott a kétségek a fejlődéshez nélkülözhetetlenül hozzátartoznak.

Dr. C. Molnár Emma

A Nő Ezer Arca ügyvezető igazgató, pszichoterapeuta

További információ: www.anoezerarca.hu