Nem sokkal a kisbaba megszületése után minden újdonsült apába belehasít a gondolat: mennyi új felelősséggel, kötelezettséggel és vele szembe támasztott igénnyel kell ezentúl megküzdenie.Csak mert világra jött egy rúgkapáló, gyakran ordítozó, kis lény, aki azért annyira édes.

 E felismerés kinél előbb, mikén utóbb jön el, de azt el kell fogadni hogy az életünk egyszer és mindörökre megváltozott.

 Számos új, korábban ismeretlen érzéssel kell szembesülnünk, mint például:

 Zavarodottság:

 Ellentétes érzelmek: Az apai büszkeség a serpenyő egyik oldalán, a másik hogy a férfi úgy érzi, nem tudja kielégíteni a baba szükségleteit, vagy nem tudja hogy mi is kell a bébinek.

 Új, másfajta szeretet

Maurice Senda írta egy darabjában ahol a szörnyek könyörögnek az egyik szereplőhöz: "Kérünk ne menj el. Felfalunk annyira szeretünk".

  Vegyes érzelmek:

Azt érzi az apa, ha a nap 24 órájában nem ömleszti a gyermeke nyakába a szeretetét, akkor nem jó apa, nem teljesíti a kötelezettségét rendesen, pedig ez tévedés.

  Depresszió:

 Nem hormonális mint a nőknél, inkább az hogy nem birkózik meg a valósággal:

-         nagyobb számlák

-         éjszakai virrasztások

-         plusz feladatok

Félelem:

-         A gyermek ne essen ugyanabba a csapdákba mint Ő, ne kövesse el ugyanazon hibákat

-         Az igazi férfivá válással való szembesülés

Kapcsolat:

 A baba lesz a központi téma nem a párunk babusgatása és dédelgetése. 

Kölcsönhatás a babával:

 Türelem, hogy kimondja az első szót, vagy hogy úgy reagáljon ahogy szeretnénk.

 Társasági témák:

 A focimeccs és a nők helyett a pelenkázásról való áradozás.

A szülői lét logisztikája:

 Elindúlni hazulról amúgy is nyűgös: gázt elzárni, ajtót bezárni, iratok, kulcs, satöbbi. Na most ez a babával felér egy expedícióval a Mont Everestre...

 Leckék szeretetből:

Amikor először gögicsél nekünk a kicsi, átöleli a nyakunkat, vagy egyszerűen elalszik a vállunkon, az apuka kezdi felfedezni, mi az élet igazi értelme.

Forrás: PatikaMagazin