Modern lakásba illő, de a klasszikusok iránti vonzódásuknak is megfelelő konyhát kértek a lakberendezőktől a budai családi ház tulajdonosai. Ha elsőre feloldhatatlannak tűnik is az ellentét, a mostanában ismét egyre divatosabb, eredetileg az 1920-as, 1930-as években virágkorát élő art deco stílus tökéletesen megfelel ezeknek a feltételeknek. A rá jellemző egyenes vonalak, geometrikus formák, a minőségi anyagok nyújtotta esztétikai élmény mind egyezik a mai minimál stílus alapelveivel, de esetében nem számít például stílustörésnek néhány kiegészítő vagy apró dekoráció. A mai eklektikus trend szerint nem vegytisztán használták ezt az irányzatot, hanem szabadon kombinálták kifejezetten mai, modern részletekkel, de romantikusabb elemekkel is. A lakberendezők által megtervezett, sötét, mahagóni színű laminált bútor jelentette a kiindulást.
Gyakorlatilag szeparálja
a ház nyitott alsó szintjének egyik sarkát elfoglaló konyhát az U alakú beépítés, mert az U nyitott része felé tartó, egybeépített sötét szekrénysor végét lezárja az előszoba fala. Ez a rengeteg tárolóhelyet rejtő bútor ad helyet a beépített konyhai gépeknek is. A többi oldalon világosabb, lebegő elrendezésű kisebb elemek egészítik ki a berendezést, ellensúlyozandó a sötét, formájával, fogantyúival és színével is az art decót idéző tömeget. Az alsószekrények kevésbé súlyosak, játékosságukat az adja, hogy a fekete munkapulttal ellátott fal melletti részre a máshol a korpusz színeként megjelenő világos frontok is kerültek, míg a nappalival határos részen fordított a színelosztás. A berendezések kiválasztásakor sok mindent a megjelenésnek rendeltek alá. Egyértelműen a szépségük miatt választották a Pininfarina dizájn konyhagépeket, de így került ide a fekete kerámiamosogató is, amelynek sajnos sem a mérete, sem az arányai nem bizonyultak tökéletesnek a használat során. Másképp osztaná el a munkafelületeket is a háziasszony, ha most tervezné a konyhát. Bár kifejezetten vágyott a nagyméretű, széles főzőlapra, most e helyett inkább több szabadon használható területre lenne szüksége.
A burkolatok törik meg tudatosan
a családfő által kedvelt letisztult stílust, és csempészik be a konyhába a háziasszony kedvenc romantikáját. A padló elegáns, egyszínű, domborított virágmintákkal díszített burkolata praktikus is, hiszen nedvesen sem csúszik. A sötét felületen hamar meglátszó morzsát könnyű eltakarítani, mivel a ház központi porszívójának egy elszívóját a bútor lábazatába építették, így elég a nyílás elé terelgetni a szennyeződést. A romantikus stílus a leghatározottabban az egyedi falburkolatban jelenik meg. A padlólap mintájának stilizált változatát először betonlapba maratták bele, de sajnos ez túlságosan súlyosnak bizonyult ahhoz, hogy az egész falat beboríthassák vele. Ezért végül MDF lapokat ragasztottak a felületre, ebbe marták bele a mintát, majd kézzel festették a kívánt rusztikus mintázatúra. A híres dizájncég bútora alapján egyedileg legyártatott, modern fehér étkező a tulajdonosok előző lakásából származik, helyette mást terveznek: egy ovális asztalt és kényelmesebb, fotel jellegű székeket szeretnének.
Fotó: Bartos Gyula
A cikk a Konyha&Fürdő magazin 2010/3. számában jelent meg.
