A Nemzeti Médiaanalízis 2005/IV. negyedévi kutatása annak is utánajárt, hogy a válaszadók milyen gyakran hódolnak egy-egy tipikus szabadidős tevékenységnek (így pl. milyen gyakorisággal járnak baráti társaságba, sporteseményre, diszkóba, stb.).
A legkevésbé népszerű szabadidős elfoglaltságnak a sportesemények látogatása bizonyult, az összes válaszadó 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem megy el szurkolni. Ez az attitűd szinte független attól, hogy nagyvárosban vagy kisközségben él-e az illető, sokkal inkább meghatározó azonban a nem: csak jóval kevesebb férfi (49 százalék) mond le teljesen az élő sportélményről, mint nő (77 százalék).
Szintén nem túl népszerű a számítógép, mint szabadidős alternatíva. A megkérdezettek 59 százaléka, ha nem muszáj, nem számítógépezik, de itt már jelentős eltérések vannak az egyes korcsoportok között. A 60 évnél idősebb népesség 94 százaléka életének egyáltalán nem része a komputer, de ugyanez igaz a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők 77 százalékára is.
A válaszadók mindössze öt százaléka jár legalább hetente szórakozni, viszont kiugróan magas - 64 százalékos - azok aránya, akik soha nem mennek diszkóba vagy egyéb szórakozóhelyre. Nem meglepő, hogy inkább a fiatalok jelölték meg ezt a szórakozási lehetőséget, de érdekes, hogy a csak általános iskolát végzettek háromnegyede soha nem jár el szórakozni, míg a felsőfokú végzettségűek esetében ez az arány 60 százalék.
Megállapíthatjuk, hogy az olvasás a legelterjedtebb magyar szabadidős tevékenység. A könyvolvasási szokások tekintetében figyelemre méltó, hogy a nők 20 százaléka, míg a férfiak 13 százaléka vesz kézbe hetente többször könyvet (mindösszesen 25 százalék azok aránya, akik ezt soha nem teszik meg). Még magasabb ez az arány az újságolvasóknál: a válaszadók 69 százaléka hetente többször olvas újságot. A felsőfokú végzettségűek között alig akad olyan, aki soha ne olvasna valamilyen sajtóterméket vagy könyvet (mindössze mintegy 2 százalék), a csak nyolc általánossal rendelkezők közül viszont 39 százalék azok aránya, akik soha nem vesznek kézbe könyvet, s 11 százaléknyian nem olvasnak újságot sem.
Rendkívül népszerű szórakozási formának számít a moziba járás, bár ez is nagymértékben függ az egyén életkorától, képzettségétől és lakóhelyétől. Tíz 60 év feletti válaszadóból 9 például soha nem jár moziba, és 67 százalékos arányban maradnak távol a filmszínházaktól a kisközségek lakói. A csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők 72 százaléka nem jár soha moziba, az egyetemet vagy főiskolát végzettek körében ez csak 35 százalékos gyakorisággal fordul elő.
A lakosság 71 százaléka félévente vagy ettől is ritkábban jár moziba. Jóval ritkábban jutnak el filmszínházba a kisebb települések lakói, ami a kis mozik megszűnésével magyarázható, hiszen így mindenképpen a legközelebbi nagyvárosba kell utazni, hogy az ottani multiplexben mozizhasson az érdeklődő. A jegyárak emelkedésével és a DVD-k, illetve internetes letöltések elterjedésével valószínűleg tovább fog csökkenni a közeljövőben a mozizás szerepe a szabadidő eltöltésében. A GfK EuroScan projektje 2005. végén elkészítette az EuroCinema Indexet, mely az európai fővárosokban szombat esténként váltható multiplex mozijegyek árait hasonlította össze. Magyarországon a multiplexek jegyárai az utóbbi hónapokban átlépték a sokáig bűvös határnak számító 1000 forintos küszöböt. Ennélfogva ma már 4,46 euróba kerül átlagosan egy szombat esti mozizás Budapesten, ez majdnem a duplája a boszniai, és mintegy fele a hollandiai áraknak.
Megállapítható tehát, hogy a magyarok igen kis számban hajlandóak pénzt és energiát fordítani arra, hogy kulturális programokkal töltsék ki szabadidejüket. De még az olyan, csekély ráfordítást igénylő szórakozási formák, mint a társasjátékok is igencsak elhanyagolódnak. A válaszadók 70 százaléka nem, vagy csak elvétve "társasozik", pedig ide tartoznak a közkedveltnek hitt kártyajátékok is. Bár itt végképp nincs szükség semmiféle infrastruktúrára, vidéken így is többen (72 százalék) tartoznak ebbe a passzív kategóriába, mint a nagyobb városokban (66 százalék).
