Bizonyos tárgyak képesek arra, hogy megidézzenek egész korszakokat. Így van ez a balatoni nyaralókerítések és kapuk esetében is. Az ötletes, játékos formák, a remekül eltalált színek a gondtalan nyarakon túl ugyanis jóval többről mesélnek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas–hetvenes évek társadalmi miliője, a kor amiben születtek. Az ekkor létrejövő nyaralótelepek hangulatához a telkeket elválasztó kerítések (lemez kerítés) éppúgy hozzátartoznak, mint a lapostetős épületek, vagy éppen a falnak támasztott kempingbiciklik.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Ezek a kerítések azért is fontosak, mert nem akarnak semmit eltakarni, sőt: ’mögéjük’ is be lehet látni; nem csak fizikai, hanem átvitt értelemben is. Sokat láttatnak megrendelőik és elkészítőik világából. Rávilágítanak többek közt a korszak megélhetési stratégiáinak egyik népszerű formájára, a fusizásra, aminek révén számos nyaralókerítés készült el." – fogalmazott Törő Balázs, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója, a projekt ötletgazdája az építészfórum.hu-nak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hamza Gergely, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa kommunikációs vezetője kiemelte, hogy egy olyan kulturális és művészeti programot akartak elindítani, amely már a hivatalos program előtt lehetőséget teremt arra, hogy felvegyék a kapcsolatot jövőbeli közönségükkel és ezzel párhuzamosan bemutassanak olyan területeket, amelyek talán a köztudatban távolabb esnek a nagybetűs kultúrától, mégis szerves részét képezik annak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A program küldetése az, hogy rámutat a hétköznapi tárgyak értékére – arra, hogy megőrzésük nem csak egyéni, hanem a teljes balatoni társadalom érdeke és felelőssége. A szervezők fontos célként jelölték meg, hogy hozzájáruljanak a térség, mint "kultúrtáj" megőrzéséhez.
