Minden stresszesebb esemény előtt javasolják a szakértők, hogy a szívroham elkerülése érdekében kapjunk be egy-egy aszpirint. Így állítólag elkerülhetjük a tragédiát. Most aztán egyfolytában kapkodhatnám a pirulákat!
Sok felmérés kimutatta, hogy a választások, politikai kampányok, tüntetések jelentős hatással vannak az egészségünkre. Ezek esetén ugyanúgy számolhatunk hosszú- és rövidtávú hatásokkal is.
Európában voltak kutatások, melyek párhuzamot vontak a választások után megnövekedő öngyilkosságok számával és a szavazás eredménye között. "Természetesen" növekvő tendenciát mutattak az öngyilkossági adatok.
Ha az általunk favorizált párt/jelölt elbukja a választásokat, leggyakrabban a depresszió és szorongás lesz úrrá rajtunk. Mentálhigiénés szakértők szerint ilyenkor mindenképp ki kell kapcsolni a televíziót, s sokkal inkább a barátokkal, családdal kell tölteni az időt.
Épp ma beszélgettem egy ismerősömmel, hogy az eszem azt súgja, ki kell kapcsolni minden médiumot, nem törődni semmivel, de a szívem nem engedi.
Ilyenkor jut eszembe az a külföldi kezdeményezés, hogy teljesen üres újságot hordanak néhány előfizető postaládájába minden reggel, s az üres lapokat olvashatják végig. Csak semmi stressz.
Lehet, üldözési mániás vagyok, de újságot se merek már venni a nyílt utcán. Nem veretem be az orromat. Mert ugye lehet kicsit félni, mert ez már megesett mással is.
Stresszmentesen mostanság? Na, ne már. Van egy pár barátnőm a környezetemben, akit óránként hívnak otthonról, hogy mi a nagy harci helyzet Budapesten. "Édes lányom gyere haza az első vonattal, ne menj forgalmasabb helyre!"- jönnek az aggodalmas telefonok, melyek őrületbe kergetik őt is, engem is lassan.
De őrületbe kerget az is, hogy minden este le kell csekkolnom, minden barátom él-e, átvészelte-e balhé nélkül az eseményeket. Sms-ek, hogy "drága Verusom, nyugodj meg, még megúsztuk sérülés nélkül"; fórumos hozzászólások, ahol hergeli egymást pár huszonéves, ellentétes politikai meggyőződésű fiatal, s látom, hogy véres a harcuk, barátságok mennek tönkre ezekben a napokban.
És besokalltam attól is, hogy már nem tudok nyugodtan kávézni, mert körülöttem megy a mocskolódás és belefájdul a fejem. Hogy ordítanak rám a plakátok, hogy menjek tüntetni, mert éljen az anarchia, a másik oszlopon, hogy ne menjek, mert éljen a béke és minden jól van így.
Mert nem tudok éjjel aludni, mert a biztonságból bekapcsolva hagyott telefonon éjjel is hívnak a legelszántabb ismerőseim, hogy menjek ide meg oda hőbörögni. Köszönöm, nem.
Belehalok. Beleőrülök. Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni! Rámegy az egészségem. S ha jól gondolom, nem csak az enyém. Most épp úrrá lett rajtam a betegség. Minden testi bajnak lelki okai vannak. Ez bizonyos. Most pedig vannak okok bőven.