Ezért ezen a napon az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. A szokásnak a 16. században lett vége, amikor IX. Károly olyan rendeletet hozott, hogy az évnek január 1-jén kell kezdődnie.

Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Riadtan nyúlt mellénye után, ám nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!"

A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos pedig - aki szintén beavatott volt - megvizsgálta, receptet írt és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, aki visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: "Accipe cisalia et dissue purpunctum". Vagyis "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!" Hogy a márki miképp reagált az ugratásra, azt ma már nem tudhatjuk. Akárhogy is volt, bolondok napja mindig is létezett. Igaz, a legtöbben nem szeretik. Pedig érdekes lenne ilyenkor elgondolkodni azon, vajon mit is jelent bolondnak lenni. Ahogy Coelho a Veronika meg akar halni című regényében kifejtette: tulajdonképpen ez is viszonyítás kérdése. Hogy mit tartunk normálisnak...

Günter Hirschfelder bonni néprajzkutató szerint a bolondozás fénykorát április elseje a XVIII. és a XIX. században élte. Abban az időben azonban durva tréfák is elterjedtek, amelyek egyeseket megnevettettek, másoknak fájdalmat okoztak. A XX. században megváltozott az április elsejei tréfa arculata és egyre inkább a nevettetés került előtérbe. Napjainkban többnyire ártalmatlan az áprilisi tréfa és a média gyakorlatilag a nap 24 órájában ellátja humorral és tréfákkal a társadalmat. Mindent egybevetve Hirschfelder szerint minden bizonnyal nem veszítette el létjogosultságát április elseje. A humor mindig divatban van, de változik.

Az elmúlt években a világ számos lapja és szervezete ötlött ki április elsejei tréfákat. Ezek között keresgéltünk. A pálmát talán az Európai Bizottság viszi el, amely pár évvel ezelőtt közleményben bejelentette: javaslatot tett a szimplahéjú tojás betiltására. "A kereskedelemben kapható tojások között nagyon sok a törött, ezért a hosszú elkészítési időt igénylő tojásételeknek, vagyis a főtt tojásnak szánt tojásoknak ezután duplahéjúaknak kell lenniük, míg a rövid elkészítési idejű tojásételekhez, mint a lágy- és a tükörtojás, vagy a rántotta, elég a szimplahéjú" - írta az általában csak komoly dolgokról tudósító brüsszeli bizottság közleményében.

Dániában egy olyan "új, április 1-jén hatályba lépő európai irányelvről beszéltek, amelyben engedélyezik a muzulmán hitű európai állampolgároknak a többnejűséget", a dániai Iszlám Tanács pedig beszámolt arról, hogy a tanácsot "elárasztották az olyan kérelmezők, akik ezen előjog miatt engedélyt szeretnének az iszlámra való áttérésre".

Forrás: www.ujszo.com