A jelentős történelmi múltra, valamint a kerület borkultúrájára és borászati hagyományaira építve közel 300 millió forintos európai uniós támogatással valósult meg a Budafok Borváros projekt kulturális és turisztikai fejlesztése. A Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért civil szervezet gondozásában az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból a hónapban lezáruló projekt keretében idegenforgalmi és kulturális központot alakítottak ki. A fejlesztésnek a Záborszky Pincészet ad otthont. A beruházás egyik legfontosabb értéke és egyben érdekessége, hogy a jelenleg használaton kívüli egykori pinceágak új funkciót kaptak.

Látogatható a Budafoki Borváros, de miért is érdemes oda ellátogatni?

Befejezéséhez érkezett a Borváros projekt. Elkészült a bor skanzen, a Borutca, az említett bortermelő régiók pince-homlokzatai, az autentikus szőlőhegyi kápolna, muzeális, faragott hordósor, a borászathoz kapcsolódó mesterségek és gyermek-játszóház.

A látogatók megtekinthetik majd a muzeális hordósort és megismerkedhetnek a hordókészítés, valamint a hordófaragások mesterségével, megtudhatják mik azok a faragott hordófenekek, továbbá hogy kik a szőlő és bor védőszentjei. A Budafok Borvárosban a kőbányászat történetéről is hallhatnak az érdeklődők, éppúgy, mint a németek betelepítéséről és életéről, valamint a szőlő és bortermelés budafoki kialakulásáról. A helyi borászati tradíciók és a kapcsolódó borászati mesterségek mellett a szállítás szempontjából lényeges hajóközlekedésről és vízi életről is gazdagodni fognak ismereteink, hiszen a kerület Duna-parti fekvése szintén komoly hagyományok kialakulásához vezetett.

Magyarország 22 borvidéke, illetve 6 borrégiója 11 témában kerül feldolgozásra a Borvárosban. Miután a vendégek végigjárták a Borvárost nem csak a muzeális borászati eszközökről fognak tudni otthon mesélni, hanem a hazai borkészítés tradícióiról és történetéről is.

A főváros egyetlen bortermeléssel összefüggésbe hozható kerülete, Budafok borászati múltja

Budafok életének, sőt a település megalakulásának középpontjában a bor áll. Borászati hagyományai egészen a római korig nyúlnak vissza, és az Árpád-házi királyok idején is számottevő szőlőtermesztés folyt a Borhegyen. Kezdetben a bortermelés határozta meg a település mindennapjait, aminek köszönhetően az 1800-as évek végére már több mint 300 borospince működött Budafokon. A sokak által 100-120 kilométer hosszúra becsült pincerendszer a borászat mellett otthont adott a pezsgő- és konyakgyártásnak is, majd a XIX. században a borkereskedelemé lett a főszerep. A borkereskedők az egykori Promontor pince labirintusaiban tárolták boraikat, így Budafok a főváros, az ország és Közép-Európa borkereskedelmének központja lett. Nem véletlen tehát, hogy a kerület a múlt században a magyar bortermelés- és kereskedelem vitathatatlan fellegvára volt, és ma is számos nemzetközi díjnyertes bor- és pezsgőkészítő pincészet otthona. A borászati hagyományok elismeréseként Budafok 1987 óta viseli a „Szőlő és bor városa” megtisztelő címet.

Uniós forrás segítségével, a borászatra épülő turizmusfejlesztés

Az elnyert uniós társfinanszírozású turisztikai projekt jóvoltából lehetőség nyílik arra, hogy Budafok a jövőben a komoly helyi borászati hagyományokra és tradíciókra építve a borturizmusra koncentráljon. A fővárosban Budafokon van egyedül lehetőség arra, hogy harmonikus, természetközeli környezetben borozzunk – a bécsi, grinzingi mintára.

Szabolcs Attila, a kerülte polgármestere a beruházás záró rendezvényén elmondta, hogy „példaértékű fejlesztésen vagyunk túl, melyben az önkormányzat, a civil szféra és a Záborszky Pincészet tulajdonosa és munkatársai együtt munkálkodott azon, hogy az itt élők mind jobban élhessenek a turizmus fellendülése következtében úgy, hogy egyúttal gyökereiket is egyre jobban megismerhették.”

A rendezvényen felszólaló Németh Zoltán országgyűlési képviselő szerint „a budafoki pincerendszer páratlan, varázslatos és lenyűgöző turisztikai látványosság. Ennek a fejlesztéssel érintett része, a Borváros befogadja a magyar borászati hagyomány értékeit. Ez az a hely ahol összekapcsolódik a hagyománytisztelet és a gazdaságfejlesztés, ezzel a turisztikai attrakcióval. Fontos becsülni a múlt értékeit, amit őseink ránk hagytak, és mindezeket továbbhagyományozni, megmutatni másoknak. Az ilyen fejlesztések segíthetnek túljutni a nehéz időkön. A jövőnek szólnak, s már a jelenben segítenek.”

A részben európai uniós forrásokból támogatott Borváros projekt megvalósításáért a Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért civil szervezet felelős. Dr. Feledy Balázs a közalapítvány kuratóriumának elnöke szerint a bor skanzen hiteles másolatát adja az egyes borvidékek építészeti stílusának. A kuratórium elnöke elmondta: "A Borváros területén már most a nyitáskor, de majd a későbbiekben is elsősorban a helyi képzőművészek, iparművészek kapnak megmutatkozási, kiállítási lehetőséget, illetve a régmúlt hagyományai elevenednek meg a borász-mesterséghez kapcsolható eszközök által."

Kulturális örökség, a projekthez kapcsolódó rendezvények

A turizmus fejlesztése mellett az uniós projekt másik fontos célkitűzés volt, hogy erősítse a helyi identitást, és szélesebb körben bemutassa és népszerűsítse a kerület hagyományait, kultúráját. Mindezért a Borváros projekt megvalósításával párhuzamosan a pince területén több kisebb rendezvényt szerveznek, amelyek nem csak a kerület bor- és pezsgőkultúrájához kapcsolódnak, hanem aktív szerepet és bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a helyi civil szerveződéseknek, valamint a kerület képző- és iparművészei, zenészei számára.

A projekthez a kivitelezés során „Borvárosi Jelesnapok” címmel több rendezvény is kapcsolódott: a XXII. Budafoki Pezsgő- és borfesztivál, a Hajómolnárok ünnepe, Emmausz-járás, Pincekarnevál, Advent. Az egyes események mind a helyi, budafoki tradíciókat és hagyományokat elevenítették fel.

További információ: www.borvaros.hu