Hamarosan elérkezik a tavaszi és az ünnepek egyik legszebbike, a húsvét. Kellemes dolog családi meghittségben, pihenéssel eltölteni egy ilyen ünnepet, sajnos azonban nem minden körülöttünk élőnek adatik meg ez a tavaszi öröm.
Sok, húsvéti ajándékként gazdát cserélő nyúl, csibe vagy kiskacsa halálát hozza el ez a néhány nap. Statisztikai adatokból tudjuk: a húsvéti nyulak fele, a baromfi csibék több mint háromnegyede nem éli meg már a pünkösdöt se! Ez minden jóérzésű, állatszerető embert elborzaszt, nem véletlenül emeli fel szavát a felelős állattartást zászlajára tűző Elveszett Állatok Alapítvány.

Nyugodtan gondolhatják, hogy a húsvéti ajándék kisállatok igazából csak valamely „táplálékállatunk” kicsinyei, és úgyis fazékban végeznék felnőtt korukban. Ez valóban így van, de ha „a fazékba kerülés előtt” törvényesen tartják őket, akkor életük során nem szenvednek, levágásuk pedig a lehető leghumánusabban történik.
De nem ez a sorsuk a húsvéti kisállatoknak! A nyúlfik és kiscsibék igen érzékenyek a hőháztartás, a táplálék és a stressz szempontjából is. Ha valaki nem készül fel megfelelően a kisállatok fogadására, akkor a megfelelő tartás körülményeit nem tudja biztosítani.

Az állatkákat a kisgyerekek a szó szoros értelemben agyondögönyözik. A kiscsibéknek füvet, a kisnyulaknak répát adnak eledelül, mint a mesékben. Azonban a szerencsétlen kis állatok ilyen tartási körülmények között bekövetkező halálukig hosszasan szenvednek. Végezetül teljesen kimerülve, összetörődve, kiéhezve vagy a helytelen táplálástól betegen fognak kimúlni.

Mit lehet, mit kell tenni?

• Aki nem szeretné megtartani a húsvétra gyermekének ajándékozott kisállatot, az vagy plüss csibét vegyen, vagy gondoskodjon arról, hogy egy-két nap gondos tartás után olyan gazdához kerüljön az állat, ahol megfelelő életkörülmény várja. Például a háztáji gazdaságból egy-két napra „vendégségbe adott” nyuszikat a gazdák szívesen visszaveszik.

Aki szeretné mégis megtartani kisállatát, azoknak pár szóban a legfontosabb tartási szabályok:

• A kiscsibéket ne vegyük meg, mert gyakran pillanatok alatt elpusztulnak már a helyváltoztatás okozta stressztől is.
• Válasszuk inkább a kisnyulat, de nem mindegy, milyet! Egy lakásba kerülő nyúl, különösen, ha a gazdinak nincs sok helye, akkor mindenképp legyen törpe(nyúl)!
• Ha nagytestű hízónyúl kicsinyét visszük haza, az sem feltétlenül túl nagy (korai választás esetén), azonban pár hónap múlva akkorára nő majd, mint egy kisebbfajta kutya. Ne feledkezzünk meg persze a nyuszikra olyan jellemző önfejűségről, a sokszor kedves, de gyakran terhes agresszivitásról. Egy majdnem tíz kilós nyúl, ha megindul, hamar leamortizál egy tapétázott lakást.
• Az, hogy a különféle nem nyúlnak való takarmányozást látszólag jól bírják az állatok, nem jelenti azt, hogy nem alakul ki egészségkárosodás a szervezetükben. A nyulak zsákmány állat típusúak, így a megbetegedés tünetei gyakran csak akkor jelentkeznek, amikor már visszafordíthatatlan elváltozás következett be az anyagcseréjükben. Ezért ha nyuszit szeretnénk húsvétra, akkor gondosan informálódjunk a helyes takarmányozásról, tartásról, és készítsük el a megfelelő tartási helyét, és csak ezután vásároljuk meg. Tehát a meglepetésnek vélt ajándékozás nem jó megoldás!

A helyes nyúltartás: az állat előtt legyen mindig sok széna és az önitatója megtöltve friss vízzel. Ha ezek a feltételek adottak, már nem hal éhen. Nyáron a szénát le lehet váltani friss fűre, de ezt fokozatosan tegyük, kb. két hét alatt. A nyulak érzékenyek a hirtelen történő változtatásra. Reggel-este fél-fél órára kaphat a kis nyuszi zöldséget, gyümölcsöt eszegetni, de a maradékot a terráriumból el kell távolítani.
Naponta egyszer adható magkeverék, de legfeljebb egy kávéskanálnyi (búza, kukorica, árpa, zab). A mag feldolgozott formája a száraz kenyér, így az még könnyebben okoz emésztési zavart, tehát ezt egyáltalán ne kapjon a nyúl! A fogkoptatásról a széna kovatartalma gondoskodik.
Granulált nyúltáp is adható, ha jó minőségű, azonban gyakran hízótápot kínálnak a „társnyúlnak”, így az általunk nem ismert eledelt ne vásároljuk meg.

Minden kedves gazdinak kellemes Húsvéti ünnepeket kívánunk!

dr. Varga József, állatorvos
Elveszett Állatok Alapítvány