Thit Chó Xáó - a nevet nem egészen pontosan így kell leírni, de talán ha egy vietnami elé tesszük, fel fogja ismerni. Hiszen nem másról van szó, mint a híres kutyalevesről, amely annyira elborzasztja a nyugati világot. A kutyahúsnak egyébként nem ez az egyetlen elkészítési lehetősége, pörköltöt és sültet is csinálnak belőle, ez előbbi neve a thit chó kho. Ugyanakkor bármennyire is híres, és a köztudatban bármennyire is vietnami ételként híresült el, valójában a legtöbb vietnami nem fogyasztja, sokkal gyakrabban választanak egy másik csemegét, például a sült selyemhernyót...

Nem kevésbé zavarbaejtő a franciák kedvenc étele, a csiga sem, amelynek az elkészítése egyébként nagyon változatos tud lenni, számtalan recept olvasható az interneten magyarul is, bár kételkedünk abban, hogy túl sok honfitársunk kipróbálná például a csigát sóskamártásban... De ami számunkra furcsa, az a franciák számára a gazdagság jelképe. Hogy hogyan készül a fenséges fogás? Az első lépés természetesen az élőlények összegyűjtése, amely esős időben a legkönnyebb. A második lépés az éheztetés, hat napig elzárják a csigákat egy faládába, hogy ne jussanak tápanyaghoz, így tisztuljanak ki. Többször alaposan átmossák a ragadós állatokat, majd hagyják kiszáradni őket. Fontos, hogy a csigákat nagyon alaposan, többször is megfőzik, majd ízlés szerinti szósszal, krémmel, körettel tálalják.

Ön hallott már a cápauszony levesről? Nem? Pedig Kínában hagyományos esküvői étel, ugyanis a helyi hiedelmek szerint a bőség és a gazdagság jelképe. Ám mivel egy esküvőre nem elég egy cápa uszonya, hanem legalább húsz-harminc kell, ezért a tengerbiológusok egyre jobban kezdenek aggódni a cápák jövőjéért. A vérengző állat többi része egyébként egyáltalán nem finom, túl rágós, ezért ez az egyetlen porcikája a halnak, amelyet fogyasztanak.

Ugyancsak a kínai konyha remekei közé tartozik a kígyóhúsból készült pörkölt, vagy éppen a fülesbagoly, a medvebocs talp. Hihetetlen, ugye? Pedig számukra természetes. Egyébként még mielőtt fújogni kezdenénk, érdemes emlékeznünk arra, hogy egy másik ázsiai náció, a japán éppen ugyanígy gondol ránk, magyarokra. Ők ugyanis azt nem értik, hogy lehet a zsírt megenni...